Meztelen női holttestet találtak egy utazókosárba préselve 1914 egyik fagyos januári napján a budai rakparton, a Kacsa utcánál. A meggyilkolt nő a Budapesten csak Mágnás Elzaként ismert Turcsányi Emília volt, a kiscelli kastély akkori tulajdonosának, a bécsi bútorgyáros és műgyűjtő Schmidt Miksának a szeretője. Elzát házvezetőnője, Kóbori Róza és annak szeretője, a péksegéd Nick Gusztáv ölte meg. A nagy port kavart bűntény az akkoriban formálódó bulvársajtó fő témája lett itthon és külföldön egyaránt. Még a New York Times is beszámolt a tragédiáról, de Ausztráliában is cikkeztek róla. A János-kórházban közszemlére kitett holtteste pedig az azonosításig igazi látványossággá vált.
Mágnás Elza (született Turcsányi Emília) néhány év alatt mosogatólányból „buffetdámává” emelkedett, dolgozott az Olimpia mulatóban, majd a Casino de Parisban is. A perverzióiról is hírhedt Schmidttel való találkozása után élete azonban gyökeresen megváltozott, pompa közt élte léha mindennapjait a Margit rakparton. Sokan úgy vélték, kegyetlen „halála az igazság érvényesülését jelentette a tisztaság és a mocsok dichotómiájában elképzelt világban”.
Eredetileg tavaly, a százéves évfordulóra tervezte a Kiscelli Múzeum a Holtest az utazókosárban – A Mágnás Elza-rejtély című kiállítást, de csak az idei nyár elején sikerült megvalósítani a koncepciót. A tárlat eddig a nagyközönség elől elzárt terekben kapott helyet, a két emeleti, a tornyokban található templomszobát függőhíddal kötötték össze.
A helyszínválasztás nem véletlen: a gyilkosságot követően Schmidt Miksa külön kápolnát rendezett be egykori kedvesének épp itt. A sejtelemes, nyomasztó térben megelevenedik a dunai rakpart, a „bukott nő” utolsó útja, ahova több százezer ember kísérte el, de látható Schmidt Miska hagyatékából előkerült saját kezű ravatali portré is.
A kurátor, Perényi Roland által létrehozott kiállítás leginkább mégis arról ad képet, hogy a budapesti nyomozás a korabeli bulvársajtónak köszönhetően miként duzzadt tömeghisztériává. A korabeli Kis Újságok címlapjának reprodukcióiból kitűnik, már akkor is a bűnesetekkel lehetett a lapokat leginkább eladni. Az első világháború előestéjén történő politikai feszültségeket is kiszorították a címlapról a budai rablógyilkosságról szóló, gazdagon illusztrált, szenzációhajhász beszámolók.
