Zsennye: művészfalu legendás halottal

Megnéztük a 450 éves, frissen felújított zsennyei kastélyt, ahol Békássy Ferenc emlékét is ápolják.

Polgár Csaba kalauzol minket Zsennyén, aki szintén itteni háztulajdonos. A hetvenhárom éves festő- és textilművész a zsennyei anekdoták kimeríthetetlen forrása. Akkor ismerte meg a vidéket, amikor a nyolcvanas évek elején a feleségével, P. Varga Zsuzsával elkezdtek a zsennyei alkotóházba, az egykori Bezerédj–Békássy-kastélyba járni. Amolyan „kafkai, szürrealista” sziget volt az alkotóház ekkoriban, főleg képzőművészek tanyája. A faluval nem sok kapcsolata volt, a helyiek soha nem jártak be még a kertbe sem. A művészek viszont kijártak a kocsmába, és végül sokan beleszerettek a faluba, házat vettek itt. Például Blaskó János szobrászművész vagy a szintén szobrász házaspár, Lesenyei Márta és azóta elhunyt férje, Kiss Sándor. Fábián László író pedig itt is született, máig a szülőháza tulajdonosa.

A művészek figyeltek fel először a helyi legendára, Békássy Ferencre, aki a kastélyban töltötte a gyerekkorát. A költőként és társadalomfilozófusként induló cambridge-i diák 22 éves volt, amikor az első világháborúban elesett. Holttestét Bukovinából hozatta haza édesapja. A kastélykertben temették el – a helyiek által máig életben tartott legenda szerint a lovával együtt, Békássy ugyanis önkéntes huszárként szolgált. Békássy és az édesanyja, Bezerédj Emma biztosan itt pihen. A Bezerédj–Békássy házaspár, ahogy sok nyugat-dunántúli nemesi család, erősen anglomán volt. Fiaik és lányaik is Angliában érettségiztek, Békássy Ferenc Cambridge-ben folytatta a tanulmányait, ahol olyan nagyságokkal barátkozott, mint Virginia Woolf, John Maynard Keynes – aki meg is fordult Zsennyén –, vagy Ludwig Wittgenstein. Angol nyelven is verselt, barátja és nagy riválisa volt a költő Rupert Brooke. Mindketten Noel Olivier-be, Laurence Olivier unokahúgába voltak szerelmesek, és mindketten elestek a háborúban. Békássynak számos, Noelhez írott levele fennmaradt, ezeket kötetben is kiadta Gömöri György és Weiner-Sennyei Tibor, de összegyűjtött művei is napvilágot láttak 2010-ben.

– Békássy Ferenc korai halála nagy veszteség, mert a fennmaradt esszéi alapján nagy része lehetett volna abban, hogy a modern társadalomfilozófiai irányzatok meghonosodjanak Magyarországon. Békássy ráadásul anyanyelvi szinten beszélt angolul, és nagy rajongója volt Adynak. Ha tovább él, talán sikerült volna Adyt angol nyelven megismertetni a világgal – magyarázza Fábián László író. Békássy verseit halála után édesanyja adta ki, és Babits Mihály is méltatta a Nyugatban, de ezekből a zsengékből nehezen lehet következtetni arra, hogy milyen költő lett volna Békássy, ha nem csupán 22 évet él.

A zsennyei művészek régóta úgy gondolják, hogy a ma nagyjából százlelkes falu és a kastély számára sokat jelenthet Békássy emléke, tizenöt éve koszorúzzák a sírját. Polgár Csabának és más művészeknek is több alkotását ihlette Zsennye és Békássy, 2005-ben kiállítást is rendeztek ezekből Bécsben. És az alkotóházat fenntartó Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) is felismerte a Békássy emlékében rejlő lehetőségeket. Rendbe tették a sírokat, és idén, halálának századik évfordulójára nagyobb megemlékezést szerveztek a Honvédelmi Minisztériummal, a helyi civilekkel és az önkormányzattal közösen.

A zsennyei kastély felújítása nemrég fejeződött be, 300 milliót költöttek a házra a MANK alkotóház-felújítási programjában. A legnagyobb feladat az alulról ázó épület szigetelése volt, de rengeteg antik bútor is felújításra várt. Az eredeti bútorzat nagy részét megsemmisítették az orosz megszállók, vagy elhordták a háború alatt, de Majtényi Ferenc szobrászművész, az alkotóház egykori igazgatója óriási energiát fektetett a széthordott bútorok összegyűjtésébe, és országszerte kutatott ideillő antik darabok után. Így a zsennyei alkotóház minden szobájában találkozhatunk olyan bútorokkal, amelyeket úgy restauráltattak, hogy használni is lehessen őket.

Az ötvenes évek óta működő alkotóházat korábban képzőművészek, ma inkább zenészek látogatják. A tizenkét szobában huszonkilenc vendéget tudnak egyszerre elhelyezni. „Civilek” is megszállhatnak itt hatezer forintos éjszakánkénti áron (a művészek hatvanszázalékos kedvezményt kapnak), de a művészek foglalásai elsőbbséget élveznek.