A Magyar Állami Operaház új bázisának létrehozásáról két és fél éve folynak a tárgyalások. Sok kormányzati kérdést meg kellett válaszolnia az intézmény vezetésének azzal kapcsolatban, hogy miért van szükség a beruházásra – mondta a sajtótájékoztatón Ókovács Szilveszter. A főigazgató elmondása szerint más európai országokban nagy szolgáltatóközpontok állnak azok mögött az operaházak mögött, amelyek a budapesti Ybl-palotához hasonló, régebbi épületekben működnek.
Az operaház Eiffel-bázisára költöztetnek 2017-re a tizenegy műhelyt, az összes raktárat, két próbatermet és egy, az Operáéval megegyező nagyságú próbaszínpadot, illetve a több mint ezer munkatárs számára pihenőhelyet is kialakítanak. – Az Eiffel-iroda magyar munkatársa, Feketeházy János által tervezett Eiffel-csarnok 130 éves ipari műemlék, amely mára végveszélybe került – emelte ki Hoppál Péter.
Jelenleg 6000 négyzetméternyi raktárterületet bérel az Opera különböző fővárosi és Budapest-környéki helyszíneken, és próbaterem hiányában a próbákat is külső, bérelt helyszíneken – például a Bárka Színházban, a Tivoliban – tartja. – Amíg nem kezdődött meg az Erkel Színház felújítása, itt folytak a próbák, annak ellenére, hogy az épületet életveszélyesnek minősítették. Az Erkel Színház felújítása, majd újranyitása óta két helyszínen játszanak úgy, hogy a két színházra egyetlen állandó próbahelyszín sem jut – fejtette ki a főigazgató.
Lapunk kérdésére elmondta: évente 60 millió forintot költenek a bérleti díjakra, de a helyiségek így sem felelnek meg az Opera céljainak; jobb híján sokszor csak ideiglenesen használnak ingatlanokat, ahol nem megfelelőek a raktározás feltételei. – A 30 ezer négyzetméteres új ingatlan üzemeltetése nyilván többletköltséget jelent majd, de a minőség magasabb lesz – mondta Ókovács. Megtakarítást a piacról bérelt raktárak, próbahelyek és a szállítási költségek megszűnésével érhetnek el.
Az intézmény tizenegy műhelyében festők, szobrászművészek dolgoznak, akiknek a munkája a közönségnek is érdekes lehet, ezért látogatóközpont létrehozását is tervezik. Ókovács szerint arra is lenne kapacitásuk, hogy az operaház külső partnereknek, elsősorban külföldi megrendelőknek gyártson jelmezt vagy díszletet. Az új bázison képzési központot is működtetnének a Zeneakadémiával közösen.
Hoppál Péter elmondta azt is: a 14,425 milliárdos keretben a továbblépés lehetősége is benne van. A keretből 300 millió forintot az Ybl-palota felújításának megtervezésére fordíthatnak, mert a ház sok tekintetben nem alkalmas a XXI. századi operaházi funkciók ellátására. Az utolsó felújítás több mint harminc éve, 1980 és 1984 között zajlott, ennyi idős az NDK-s színpadtechnika is, amelynek a mindennapi működésében egyre több probléma jelentkezik. Ez a munka azonban csak 2017 nyara után, a kormányzattal való egyeztetések függvényében kezdődhetne el. Az Eiffel-bázisra szánt keretből idén 1,8 milliárdot kaphat meg a Magyar Állami Operaház, a fennmaradó rész 2016–17-ben esedékes.
Az operaház Eiffel-bázisára költöztetnek 2017-re a tizenegy műhelyt, az összes raktárat, két próbatermet és egy, az Operáéval megegyező nagyságú próbaszínpadot, illetve a több mint ezer munkatárs számára pihenőhelyet is kialakítanak. – Az Eiffel-iroda magyar munkatársa, Feketeházy János által tervezett Eiffel-csarnok 130 éves ipari műemlék, amely mára végveszélybe került – emelte ki Hoppál Péter.
Jelenleg 6000 négyzetméternyi raktárterületet bérel az Opera különböző fővárosi és Budapest-környéki helyszíneken, és próbaterem hiányában a próbákat is külső, bérelt helyszíneken – például a Bárka Színházban, a Tivoliban – tartja. – Amíg nem kezdődött meg az Erkel Színház felújítása, itt folytak a próbák, annak ellenére, hogy az épületet életveszélyesnek minősítették. Az Erkel Színház felújítása, majd újranyitása óta két helyszínen játszanak úgy, hogy a két színházra egyetlen állandó próbahelyszín sem jut – fejtette ki a főigazgató.
Lapunk kérdésére elmondta: évente 60 millió forintot költenek a bérleti díjakra, de a helyiségek így sem felelnek meg az Opera céljainak; jobb híján sokszor csak ideiglenesen használnak ingatlanokat, ahol nem megfelelőek a raktározás feltételei. – A 30 ezer négyzetméteres új ingatlan üzemeltetése nyilván többletköltséget jelent majd, de a minőség magasabb lesz – mondta Ókovács. Megtakarítást a piacról bérelt raktárak, próbahelyek és a szállítási költségek megszűnésével érhetnek el.
Az intézmény tizenegy műhelyében festők, szobrászművészek dolgoznak, akiknek a munkája a közönségnek is érdekes lehet, ezért látogatóközpont létrehozását is tervezik. Ókovács szerint arra is lenne kapacitásuk, hogy az operaház külső partnereknek, elsősorban külföldi megrendelőknek gyártson jelmezt vagy díszletet. Az új bázison képzési központot is működtetnének a Zeneakadémiával közösen.
Hoppál Péter elmondta azt is: a 14,425 milliárdos keretben a továbblépés lehetősége is benne van. A keretből 300 millió forintot az Ybl-palota felújításának megtervezésére fordíthatnak, mert a ház sok tekintetben nem alkalmas a XXI. századi operaházi funkciók ellátására. Az utolsó felújítás több mint harminc éve, 1980 és 1984 között zajlott, ennyi idős az NDK-s színpadtechnika is, amelynek a mindennapi működésében egyre több probléma jelentkezik. Ez a munka azonban csak 2017 nyara után, a kormányzattal való egyeztetések függvényében kezdődhetne el. Az Eiffel-bázisra szánt keretből idén 1,8 milliárdot kaphat meg a Magyar Állami Operaház, a fennmaradó rész 2016–17-ben esedékes.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!