Mire készülődnek Velázquez udvarhölgyei? Milyen ritmusra táncolnak Matisse táncosai? Hová vezet Klimt erdei útja? Csontváry cédrusa egyedül marad-e? Mit néz Leonardo Mona Lisája? Van Gogh cipői merre jártak? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a Festménymesék foglalkozásán hétről hétre.
A program a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinika három onkológiai osztályán fekvő 14 éven aluli gyerekek számára biztosít kiutat a monoton kórházi hétköznapokból. A foglalkozásokon a gyerekek híres festmények világába utaznak, megismerik a mű születési körülményeit, az alkotót és a kort, amelyben készültek. A terapeuták ezt követően a gyermekpszichodráma és a képzőművészet-terápia módszereit felhasználva a képek elképzelt történeteibe vezetik a gyerekeket. Hogy miként alakulnak az egyes festménymesék, csak a résztvevőkön múlik. A képek mint fókuszpont működnek: mesét írnak az ihletükből merítve, majd a mesét jelmezekbe öltözve eljátsszák, végül lefestik az átélt élményeket.
A Festménymesékben találkozik és összefonódik a művészetterápia és a pszichodráma, amelyek segítségével a gyerekek a saját történeteiket is kifejezhetik. A folyamatot segíti a két művészetterápiás módszer találkozása, a csoport megtartó ereje: az érzés, hogy nincsenek egyedül, a fantázia korlátlan szárnyalása, valamint a mindezeket keretbe foglaló játék. A művészeti alkotás elmélyíti az élményt: kifejeződnek és levezetődnek az indulatok, és az egész folyamat tárgyiasul. Ami azért is fontos, mert így a gyerekek magukkal vihetik a festményt, és bármikor felidézhetik a csoportban átélt pillanatokat.
A gyerekek a kezelések között, legtöbbször infúziós állványokkal jönnek át a kórtermükből – mesélte lapunknak tavaly Soós Dóra, a program egyik vezetője. – Van, hogy tucatnyian vagyunk, van, amikor csak egyvalakit engednek el az orvosok. – Hozzátette, a gyerekek sokszor visszahúzódók, hiszen nem könnyű ebben a korban szembenézni a betegséggel. A szakember Marton Vera művészetterapeutával együtt tartja a foglalkozásokat.
Egy kemoterápiás kezelési folyamat általában egy-másfél évig tart – árulta el tavaly Erős Nikoletta klinikai szakpszichológus, a program szupervizora. – A visszailleszkedés ezt követően komoly kihívást jelent, de ha a rehabilitáció már a kórház falai között elkezdődik, sokkal könnyebb a gyerekek számára felvenni az egészséges élet ritmusát. Ebben meghatározó szerepe van a Festménymeséknek.
A program a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinika három onkológiai osztályán fekvő 14 éven aluli gyerekek számára biztosít kiutat a monoton kórházi hétköznapokból. A foglalkozásokon a gyerekek híres festmények világába utaznak, megismerik a mű születési körülményeit, az alkotót és a kort, amelyben készültek. A terapeuták ezt követően a gyermekpszichodráma és a képzőművészet-terápia módszereit felhasználva a képek elképzelt történeteibe vezetik a gyerekeket. Hogy miként alakulnak az egyes festménymesék, csak a résztvevőkön múlik. A képek mint fókuszpont működnek: mesét írnak az ihletükből merítve, majd a mesét jelmezekbe öltözve eljátsszák, végül lefestik az átélt élményeket.
A Festménymesékben találkozik és összefonódik a művészetterápia és a pszichodráma, amelyek segítségével a gyerekek a saját történeteiket is kifejezhetik. A folyamatot segíti a két művészetterápiás módszer találkozása, a csoport megtartó ereje: az érzés, hogy nincsenek egyedül, a fantázia korlátlan szárnyalása, valamint a mindezeket keretbe foglaló játék. A művészeti alkotás elmélyíti az élményt: kifejeződnek és levezetődnek az indulatok, és az egész folyamat tárgyiasul. Ami azért is fontos, mert így a gyerekek magukkal vihetik a festményt, és bármikor felidézhetik a csoportban átélt pillanatokat.
A gyerekek a kezelések között, legtöbbször infúziós állványokkal jönnek át a kórtermükből – mesélte lapunknak tavaly Soós Dóra, a program egyik vezetője. – Van, hogy tucatnyian vagyunk, van, amikor csak egyvalakit engednek el az orvosok. – Hozzátette, a gyerekek sokszor visszahúzódók, hiszen nem könnyű ebben a korban szembenézni a betegséggel. A szakember Marton Vera művészetterapeutával együtt tartja a foglalkozásokat.
Egy kemoterápiás kezelési folyamat általában egy-másfél évig tart – árulta el tavaly Erős Nikoletta klinikai szakpszichológus, a program szupervizora. – A visszailleszkedés ezt követően komoly kihívást jelent, de ha a rehabilitáció már a kórház falai között elkezdődik, sokkal könnyebb a gyerekek számára felvenni az egészséges élet ritmusát. Ebben meghatározó szerepe van a Festménymeséknek.
A kiállítás a Corvin Plazában július 12-ig lesz látható, ezután a képeket az Attila úti VárMező Galériában tekinthetik meg július 31-ig.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!