„Nem volt még olyan háború, amelyet győzelemtől vagy vereségtől függetlenül el ne átkoztak volna az anyák, az apák, a menyasszonyok, a feleségek, a gyermekek, akiknek a fiuk, a vőlegényük, a férjük és az apjuk odaveszett a harctereken” – fogalmazott a megnyitóra küldött beszédében Balog Zoltán, a kiállítás megvalósítását támogató Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke. Hozzátette, ez a kiállítás segít megérteni az első világháború borzalmainak hátterét. A miniszter levelében hangsúlyozta, mindent el kell követnünk, hogy a háború borzalmai ne ismétlődhessenek meg; ezért ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy velünk ez nem történhet meg.
Schmidt Mária, a tárlatot szervező XX. Század Intézet főigazgatója és a kiállítás főkurátora rámutatott, a XIX. századi erkölcsök szerint élő embernek nem volt szava az első világháború borzalmainak elbeszéléséhez. – A tömegben való megsemmisülés és kiszolgáltatottság érzése ismeretlen volt számára – fogalmazott. Hozzátette, a háborúról csak végletes fogalmakban beszéltünk eddig, itt az ideje, hogy megleljük az árnyalatokat, a kiállítás segítségünkre lehet ebben.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára 2015 legfontosabb kiállításának nevezte a Várkert bazár tárlatát, és úgy fogalmazott, aki meg akarja érteni a XX. század történelmét, el kell jönnie megnézni a kiállítást. Az államtitkár elárulta, hogy az első világháború magyar áldozatai tiszteletére központi emlékművet terveznek felállítani a fővárosban.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a megnyitón hangsúlyozta, fontos, hogy árnyaljuk és felülírjuk az első világháború központi narratíváit, és megértsük, mit jelentett a pusztítás elődeink számára.
A Várkert bazár kiállítása, hasonlóan például az angol Imperial War Museum koncepciójához, az élményszerűségre koncentrál. A cél egyértelmű, érzékeltetni a háború embertelenségét, pokoli körülményeit és irracionalitását látogatóival. A termeket végigjárva a boldog békeidőktől a háborús lelkesedésen át a kíméletlen kijózanodásig juthatunk el.
