Megkezdődtek a Hungexpón a rockopera próbái. – Az előadás különlegessége nemcsak az, hogy 32 év után ismét a legendás helyszínen, a Királydombon láthatjuk az István, a királyt, hanem az is, hogy az egykori énekesek közül többen is régi-új szerepükben lépnek színpadra.
Varga Miklós ráadásul először énekli élőben a címszerepet a Királydombon, az ősbemutatóhoz ugyanis 1983-ban csak a hangját kölcsönözte, Nagy Feró ismét Laborc lesz, Deák Bill Gyula pedig a Táltost jeleníti meg. Keresztes Ildikó feleségből anyává vált – fogalmazott tréfásan Rosta Mária, az előadás producere, az énekesnő az első előadáson ugyanis Koppány egyik feleségét játszotta, most Sarolt, István édesanyja szerepét kapta. További érdekesség, hogy Feke Pál, akit az elmúlt években István királyként ismert meg a közönség, most Koppányt énekli, Réka szerepében Radics Gigit halljuk, Simon Bogárka Gizella, Homonnay Zsolt Asztrik, Kocsis Tibor pedig Vecelin lesz.
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
Vikidál Gyulát felkérték ugyan Koppány szerepére, de nem vállalta a fellépést.
A királydombi újrajátszás apropója, hogy Szörényi Levente idén, Bródy János jövőre lesz 70 éves, az előadás tisztelgés az alkotók előtt, akik szintén fellépnek a darabban egykori szerepükben: Bródy gitárral a kezében a Krónikást énekli, Szörényi pedig a kezdő Te kit választanál? című számot.
– Harminckét év után úgy színpadra állítani, hogy a zene és a szöveg kapja a prioritást, különösen érdekes, mivel az egész életem a mozgásról és a táncról szól – fogalmazott Novák Péter az első olvasópróba előtt a sajtónak. A darab rendezője hozzátette: az oratorikus előadást koncertszínháznak nevezték el, mivel olyan színrevitelt képzelt el, amelyben marad hely a rációknak, és be tudják mutatni, miről is szól a darab az ő olvasatukban. Utóbbiról elmondta: az identitásunkkal foglalkozik, a különböző rendszerek és ideológiák befogadásával.
Novák Péter arról is beszélt, hogy a díszlet az ókori színjátszást idézi meg, és kijelöl egy olyan játékteret, amelyet az ókori drámákhoz hasonlóan csak koporsóban lehet elhagyni. Számára ugyanis a darab üzenete, katarzisa hasonlít az ókori görög drámák jellemzőire, a szakrális együttlétre, ahol a moralitás, a társadalmi érdekek, a sorskérdések vannak megvitatva.