Léphaft Pál a kegyetlen derű mestere

Teherbíró, kicsi műfaj a karikatúra, és az egyik legjobb magyar mestere kétségkívül Léphaft Pál.

Zsúfolásig megtelt a Kárpát-haza Galéria Léphaft Pál Palikatúrák című kiállításának keddi megnyitóján. A lapunk hasábjairól is jól ismert, összetéveszthetetlen stílusú délvidéki alkotó túlzás nélkül fürdőzhetett a felé áradó szeretetben, ami nem kis elismerés, ha meggondoljuk: egy karikaturista nem feltétlenül akkor jó, ha népszerű és szeretnivaló is. Vannak azonban szerencsés kivételek, és ide sorolható Léphaft is, aki kíméletlenül és fáradhatatlanul mutatja fel szűkebb-tágabb közéletünk fonákságait, derűs intelligenciája, finoman elhelyezett fricskái a mosoly mellett fel is szabadítanak. Ebből az állapotból pedig már igazán nem nehéz eljutni a szeretet felé sem.

Jól ismert közéleti szereplők és politikusok bukkannak fel Léphaft Pál képein Orbán Viktortól Semjén Zsolton át Vidnyánszky Attiláig, de a helyi érdekeltség, a délvidéki magyarság kulturális berkein belül ismert arcoknak is ugyanúgy jutott hely a falakon. Az idén ez a galéria hatodik, alapítása óta pedig a 18. önálló kiállítása. Úgy tűnik tehát, a gyerek megáll a lábán – mondta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a kiállítás apropóján.

Azt sem felejtette el megemlíteni, épp Pál napjára esett az esemény, mely név – emlékeztetett az elnök – kicsisége miatt együtt említtetik a Péterrel, de önálló ünnepe is van. És valóban: maga a latin eredetű név kicsit jelent, ami akár arra is lehetőséget adna, hogy a Léphaft által választott műfaj helyi értékén és súlyán töprengjünk egy sort. És ebből a szempontból sem haszontalan felemlíteni, amit Szász Jenő is megtett, nevezetesen azt, hogy az olasz eredetű karikatúra szó a megterhel igéből származik, és akkor már a képzettársítás olyan vadvizei felé is elevezhetünk, hogy a képzőművészeti műfajok tekintélyes sorában a szélesebb közvélemény szemében a kicsinyek közé sorolt zsáner nagyon komoly terheket képes elvinni a vállán.

Ezt igazolták vissza Szász szavai, aki megnyitó beszédében utalt arra: a magyarság súlyosan terhelt történelme során jól jött a humor, a „munkába fogott körmönfontság”. A vicc azonban nemcsak védekezés – tette ehhez hozzá –, hanem lehetőség az elme frissen tartására is, nem is beszélve a határok lebontásáról. Ez utóbbi szavaknak a helyszín és az alkotó lakhelye még inkább nyomatékot adott.

Ezt követően Grezsa István miniszteri biztos mondott beszédet, aki hangsúlyozta: a humor, a karikatúra szerepe a társadalmi értékhiányok bemutatása, és ilyenformán nem véletlenül fő forrása a politika. Kiemelte Léphaft Pál tartózkodását az öncélú vagy trágár viccelődéstől, egyúttal felhívta arra is a figyelmet: az alkotó egyedisége és értéke egyértelműen következik annak legendás műveltségéből, ami nélkül mit sem érne az önmagában vett rajztudás.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője többek között azt emelte ki – a műfaj egyik klasszikusának gondolatait újraértelmezve –, hogy Léphaft azok közé az alkotók közé tartozik, akik ha hullákat is festenek, a lelkükben virágok vannak, szemben azzal a gondolattalan tájképfestővel, akinek lelkében csak hullák.

(A kiállítás megtekinthető 2015. július 1. és július 15. között.)