Ne csak a látóknak legyen teljes az élmény

Az AKKU azért küzd, hogy a látás- és hallássérültek számára is hozzáférhető és élvezhető legyenek a művészet.

Jaj, de szép – mondja a legnagyobb közösségi oldalra feltöltött videón a látássérült lány, miközben a szőrmekabátot simogatja. Ebből is kitűnik: a szépség megélésének élménye a lehető legdemokratikusabb és legteljesebb lehet, még akkor is, ha valaki kénytelen lemondani az egyik fontos érzékszerve nyújtotta segítségről. A felvétel egyébként a Katona József Színház Godot-ra várva előadásán készült idén tavasszal, amikor is az ismert darabot akadálymentesített formában, audionarrációval játszották az AKKU szervezésében, az NKA és a színház támogatásának jóvoltából. Mindezt azért, hogy a darabot a látássérült vendégek – akik találkozhattak az előadás résztvevőivel a kezdés előtt –, egyenlő eséllyel élvezhessék.

Az AKKU 2014/15-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint az FSZK (Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.) közös szervezésében megvalósult első, akkreditált audionarrátor felnőttképzés végzőseiből alakult csoport. Tagjaik között színészek, táncosok, rendező asszisztensek és pedagógusok is vannak. Itt találkozott egy oktatói modul keretében a jelenséggel a szintén az egyetemen dolgozó Cseh Adrienn is, és határozta el, hogy a kultúra és főleg a színház iránti elkötelezettségét, valamint a szociális érzékenységét ebben a projektben fogja kamatoztatni. Mint mondta, nálunk eddig nem igazán foglalkoztak a kérdéssel, míg tőlünk nyugatabbra, elsősorban Angliában és Németországban, térségünkben pedig Lengyelországban komoly előrelépés történt már ezen a téren. A szigetországban például a televíziókészülékek távirányítóján könnyedén be lehet kapcsolni az audionarráció funkciót, a műsoroknak pedig 10 százaléka férhető hozzá ily módon. Az AKKU képviselője lapunknak azt is elmondta: szeretnék, ha a törvényhozás is foglalkozna a kulturális akadálymentesítés kérdésével.

Visszatérve a már említett színházi előadásra: ami történik, nem más, mint tolmácsolás. Szakemberek öntik szavakba a színpadon történteket, adnak leírást a szereplőkről. Erre azért is van szükség, mert ugyan a színdarabok és filmek cselekménye a párbeszédek és audio jeleknek köszönhetően legtöbbször követhető, mégis sok információ veszik el azok számára, akik az esetleg néma, vagy éppen hang alapján nem beazonosítható jelenetrészletekről lemaradnak.

A különböző műfajok eltérő kihívásokkal járnak. A színházi előadások esetében például előre rögzített, ún. előnarrációk készülnek az érintett nézők számára, amelyek az interneten keresztül már jóval az esemény előtt elérhetőek, és az estével kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazzák, mint pl. a díszlet és jelmezek, a szereplők bemutatása, a rendezés sajátosságai, a darab háttere stb. Megfelelő együttműködés esetén mód nyílik színpadbejárásra is. Így a vendégek megismerhetik a darab legfontosabb kellékeit, díszleteit, a járásokat, valamint találkozhatnak a szereplőkkel és alkotókkal is, így még könnyebben tudják elképzelni az előadás általuk nem, vagy nehezen látható részeit. A színház mellett az opera, a tánc, a cirkusz vagy éppen a bábszínház esetében is kínálnak audionarrációt, nemcsak előre rögzített, hanem valós idejű formában is.

Az AKKU kínálta szolgáltatás nem elhanyagolható méretű célcsoportot érint. Ahogy a sajtóanyagukban fogalmaznak: hazánkban valamivel több mint 83 ezerre tehető a látássérült személyek száma.