Balog Zoltán a zárónapon először arról beszélt, hogy kíváncsiság nélkül nincs kultúra, ezzel a kíváncsisággal kell az írók felé is fordulni. A miniszter a migráció kérdését fejtegette: „Már megint Magyarországra akarják zúdítani az egész világért való felelősséget. De a felelősség is a nemzeti keretekkel, a lokalitással kezdődik” – mondta Balog, aki szerint előbb a családért, aztán a nemzetért, ezután az Európáért, majd a világért való felelősséget lehet számon kérni az emberen.
A miniszter szerint Európának most kell megfizetni az egykori gyarmatosítás árát. „Ez a civilizációs kihívás súlyos felelősség azoknak, akiknek döntéseket kell hozni. A mobilitásnak ez a lehetősége olyan identitásvesztést jelent, amivel eddig még nem találkoztunk.”
Közelmúltbeli bejelentésével, a mindennapos iskolai éneklés bevezetésével kapcsolatban is kifejtette a véleményét: „Veszélyes, ha a politikusok rosszul pozicionálják az oktatást tartalmilag vagy formailag, de van itt egy másik veszély is: számomra ebből a vitából az derült ki, hogy egyeseknek elképesztően primitív ismeretei vannak arról, hogy mi a hasznos tudás a 21. században. Úgy gondolják, a mindennapos éneklés olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak. Holott tudományosan bizonyított tény, hogy az agyműködésre stimulálóan hat a közös éneklés, és a tudás befogadása könnyebbé válik. Ez arról is szól, hogyan van jelen a kultúra az iskolában.”
Az idei Tokaji Írótábor a Nemzeti kultúra és mítosz a globális átalakulás korszakában címet kapta. Filozófiai, nyelvészeti és határon túli munkacsoportokban dolgoztak az írók és irodalmárok, és több mint negyven előadót hallgattak meg, idén sok olyan szakembert is, aki nem az irodalom területéről érkezett.
A 43. Tokaji Írótábor Díját Karácsonyi Zsolt romániai magyar költő vehette át. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség és a tábor kuratóriumának elnöke külön is kiemelte a költő legutóbbi, 2015-ben megjelent, A Krím című verseskötetét, amelyet a kortárs magyar költészet kiemelkedő könyvének nevezett. Karácsonyi, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem média tanszékének adjunktusa és a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője is, a tábor zárónapján tartott előadást.
Karácsonyi a média vonatkozásában beszélt a globalizációról. Elmondta: a nyelvet, az irodalmat mindig is körülvette valamilyen mediális tér, a szerzőknek mindig fontos volt a megjelenés, a láthatóság, és ez ma sincs másképp. Szerinte sem hurráoptimizmusra, sem pesszimizmusra nincs ok. A nemzeti kultúra kulcskérdése szerinte, hogy mennyire tud eszközként élni a globális rendszerekkel. A média mindenhatósága Karácsonyi szerint csak mítosz; ebből is látható, hogy az irodalom tényleg mindig visszatér a mítoszokhoz.
Eddigi életművük elismeréseképpen, valamint a Tokaji Írótábor hagyományaihoz és örökségéhez való hűségükért Hordó-díjat ítéltek oda az írótáborban Csontos János költőnek, publicistának és Kiss Benedek és Vári Fábián László költőknek, műfordítóknak.
