István, a király – utoljára a Királydombon

Az István, a király visszatér bemutatójának helyszínére, amit aztán valószínűleg eldózerolnak.

Senki sem gondolta 1983-ban, hogy az első magyar rockoperával történelmet írnak majd. Minden bizonnyal az államapparátus sem számított ekkora sikerre, különben nem engedélyezte volna a bemutatót, amellyel az évtizedek óta elnyomott nemzeti érzés tört felszínre. A nemzeti színű zászlók, a koronázás, a Himnusz valahogy kitörölhetetlenül csempészte vissza a nemzeti büszkeséget, a dicső múltat, azokat az évszázadokat, amelyek naggyá tették a magyarságot.

Annak ellenére, hogy maga a darab egy kevésbé dicső tettre fókuszál, Koppány – módszereiben a mai morál felől nézve mindenképpen vitatható – félreállítására. Hatása a magyar történelmi témájú Erkel-operákhoz volt hasonló, a városligeti szánkózódomb a köznyelvben olyan erősen vált Királydombbá, hogy egy ideje hivatalosan is így nevezik.

A darab sikerét az is mutatja, hogy gyakorlatilag bemutatása óta nem telt el augusztus 20-a úgy, hogy valamilyen formában ne vetítette volna a televízió, vagy ne adták volna elő valamelyik jelentős helyszínen, s a kisebb falvakban is legalább részletek megszólaltak belőle az István napi színpadi műsor „kötelező” részeként.

Az ősbemutató szereposztása is legendássá vált, elsősorban Varga Miklós, Vikidál Gyula, Deák Bill Gyula, Nagy Feró és Sebestyén Márta alakítása tartja magát a mai napig etalonként, utóbbi reflektorfénybe kerülésének – dacára annak, hogy csak énekhangját kölcsönözhette a királydombi előadásnak – nem mellesleg a magyar táncházmozgalom is sokat köszönhetett.

Bár számos rendezést megért már a darab, a nosztalgia örök az egykori szereposztás iránt. Most tulajdonképpen ennek az igénynek tesznek eleget, amikor a régiek közül Varga Miklós, Deák Bill Gyula és Nagy Feró is egykori szerepében újra a színpadra áll, Varga Miklós ráadásul először lép fel élőben a Királydombon, hiszen annak idején Sebestyén Mártához hasonlóan ő is csak a bejátszott énekhangjával volt jelen, és a szerepet Pelsőczy László játszotta.

A két szerző is fellép, hagyományos szerepében: Szörényi Levente a kezdő Te kit választanál? című számot énekli, Bródy János pedig ismét Krónikás lesz a Gyászba öltözött csillagom című dallal. A mostani előadás rendezője, Novák Péter is több szállal kötődik az ősbemutatóhoz: fiatal gyerekként részt vett az előadásban, amelynek egy egész korszakot meghatározó koreográfiáját és ezzel tulajdonképpen a rendezés lényegét édesapja, Novák Ferenc „Tata” készítette. Novák Péter aztán később is a rockopera közelében maradt, hiszen például Csíksomlyón és az Alföldi-féle 2013-as rendezésben is ő játszotta a Táltost.

Érdekes lesz tehát, mit hoz ki belőle ennyi különféle megközelítés alapos ismerete után. Ő ugyanis már a nyolcadik rendezője a darabnak, Koltay Gábor, Kerényi Imre, Iglódi István, Szikora János, Zsuráfszky Zoltán, Novák Ferenc „Tata”, valamint Alföldi Róbert egymástól nagyon eltérő koncepciói után viszi színre a művet, s a mostani rendezésről azt nyilatkozta, hogy „koncertszínház lesz, a zene és a szöveg prioritást kap az előadás során, oratorikus formában”.

Keresztes Ildikó, aki ’83-ban Koppány egyik feleségét énekelte, most Sarolt lesz, ugyanakkor a többi szereplő a fiatal generáció művészei közül kerül ki: Feke Pál lesz Koppány megformálója, aki az új generáció Istvánjaként vált ismertté a darabban, de tehetségkutatók felfedezettjeit is megtaláljuk a műsorlapon, például a Rékát éneklő Radics Gigit, így az egyes szereplők kora között több évtized feszül majd. A közönség másik nagy régi kedvencét, Vikidál Gyulát is felkérték, ő azonban nem vállalta egykori szerepét.

Bár a Királydomb meghatározó volt a magyar kultúrtörténetben, úgy tűnik, most ezzel az előadással végleg búcsúzik a közönségtől és a darabtól is, a Városliget rendezési koncepciói szerint minden bizonnyal hamarosan eldózerolják. Az augusztus 19-i előadásról azoknak sem kell lemondaniuk, akik nem tudnak a Királydombra eljönni: a televízió ugyanis élőben közvetíti.