Sok minden kihalt, mégis megmaradt a népi hagyományból, felvételről például újratanulható a zene és a tánc, a hímzéseket is le lehet másolni a régi szőttesekről, a pásztorélet viszont sajnos végleg a múlté. Nincs fél éve, hogy meghalt Pál Pista bácsi tereskei dudás, a palóc pásztorok legutolsó képviselője. Amikor meghalt, a sírba szállt vele az a hagyományos pásztorélet is, amelyet már ő maga sem művelt évtizedek óta. Ma is vannak pásztorok, persze, de az a tudás, ami magába foglalta a hagyományos állatgyógyítást, a pásztorhangszerek ismeretét, a duda- és furulyazenét, a fafaragást, a pásztorételek készítését, a mai világban már nem működhet a maga egységében, természetes közegében. Olyan értelemben vett pásztorság ma már nincs, mint a huszadik század első felében. Ha nyáj és legelő még akad is, a világ nagyon megváltozott. Akik még űzik ezt a mesterséget, dacolva a modern kor akadályaival, már ebből a felemás pásztorságból is a legutolsók. Az állattartás végérvényesen egészen más formákra váltott.
Éppen ezért a Mesterségek ünnepe komoly missziót vállalt, amikor az idén nem egy konkrét mesterséget, hanem magát a pásztoréletet és a hozzá kapcsolódó szerteágazó, nem csak tárgyalkotó tevékenységeket állította fókuszba. Különösen megható volt az is, hogy a palóc vidék mestereinek árusbódéi között egy sátor a fent említett Pál Pista bácsiról emlékezett meg. A ma élő pásztorok mobiltelefonnal a zsebükben sétálgatnak, és autóval utaztak a fővárosba, hogy bemutassák foglalkozásuk szépségét a városiaknak, de még így is messze a leghagyományosabb résztvevői voltak a várbéli sokadalomnak jellegzetes pásztoröltözetükben. Kolompokat, faragott pásztorbotokat, subákat, szűröket, kürtöket hoztak, de nem maradtak el a hagyományos bográcsos birka- és szürkemarha-ételek sem, ahogy a műsorokban is a pásztordalok, -táncok és -mesék is hangsúlyosan jelentek meg.
Az Újvilágkert Pásztorpihenőjében tanyázó pásztorokon kívül az idén Spanyolország kapott kiemelt szerepet, illetve az algériaiak, a törökök, az üzbégek, kazahok, kirgizek is megjelentek hagyományos népművészetükkel. A spanyol bőrdíszművesek, cipészek, üvegfestők, ékszerészek és szobrászok Extremadurából érkeztek, ahol az iparművészet stratégiai ágazatnak számít, tükrözve a kulturális hovatartozást, a hagyományokat és az újításokat.
A színpadi műsorok közül kiemelkedett Kubinyi Júlia lemezbemutató koncertje, amelyen a Népművészet Ifjú Mestere, a Junior Prima-díjas népdalénekesnő Magam járom című első önálló albumát szólaltatta meg a csütörtöki nyitó nap estéjén, pénteken Lajkó Félix, szombaton a Muzsikás, vasárnap a Kerekes Band fellépése volt hívogató.
| |
| Fotó: Székelyhidi Balázs/Magyar Nemzet / Magyar Nemzet |
Éppen ezért a Mesterségek ünnepe komoly missziót vállalt, amikor az idén nem egy konkrét mesterséget, hanem magát a pásztoréletet és a hozzá kapcsolódó szerteágazó, nem csak tárgyalkotó tevékenységeket állította fókuszba. Különösen megható volt az is, hogy a palóc vidék mestereinek árusbódéi között egy sátor a fent említett Pál Pista bácsiról emlékezett meg. A ma élő pásztorok mobiltelefonnal a zsebükben sétálgatnak, és autóval utaztak a fővárosba, hogy bemutassák foglalkozásuk szépségét a városiaknak, de még így is messze a leghagyományosabb résztvevői voltak a várbéli sokadalomnak jellegzetes pásztoröltözetükben. Kolompokat, faragott pásztorbotokat, subákat, szűröket, kürtöket hoztak, de nem maradtak el a hagyományos bográcsos birka- és szürkemarha-ételek sem, ahogy a műsorokban is a pásztordalok, -táncok és -mesék is hangsúlyosan jelentek meg.
Az Újvilágkert Pásztorpihenőjében tanyázó pásztorokon kívül az idén Spanyolország kapott kiemelt szerepet, illetve az algériaiak, a törökök, az üzbégek, kazahok, kirgizek is megjelentek hagyományos népművészetükkel. A spanyol bőrdíszművesek, cipészek, üvegfestők, ékszerészek és szobrászok Extremadurából érkeztek, ahol az iparművészet stratégiai ágazatnak számít, tükrözve a kulturális hovatartozást, a hagyományokat és az újításokat.
A színpadi műsorok közül kiemelkedett Kubinyi Júlia lemezbemutató koncertje, amelyen a Népművészet Ifjú Mestere, a Junior Prima-díjas népdalénekesnő Magam járom című első önálló albumát szólaltatta meg a csütörtöki nyitó nap estéjén, pénteken Lajkó Félix, szombaton a Muzsikás, vasárnap a Kerekes Band fellépése volt hívogató.
Az árak sajnos sokszor irreálisak voltak, nem is annyira a vásárfiáké, hanem elsősorban az ételé és az italé, ami egy családnak szinte kisebb vagyont jelentett, ugyanakkor az idén először jelent meg a rég várt kedvezménykupon, amelyet a teljes árú belépőjegyhez adtak. Sajnos azonban ezt nem mindenhol fogadták el, megjelent viszont az új, zsűrizett Páva védjegy is, amellyel sok helyen találkozhattunk. A gasztronómiai forradalom itt is tetten érhető, a kínálat is évről évre bővül, és egyre több valódi tájjellegű étel tűnik fel. Ez persze minden vásáros fesztiválról elmondható, és a Mesterségek ünnepe sem kivétel. A vásáros mutatványok, előadások, gyermekprogramok sokszínűek, a kézművesoktatások népszerűek.
| Örökség és újítás |
| Kortárs magyar kézműves remekek címmel nyílt kiállítás a Várkert bazár Testőrpalotájában a Mesterségek ünnepét szervező Népművészeti Egyesületek Szövetsége rendezésében. Itt a legkiválóbb mesterek hagyományban gyökerező, kísérletező, újító és korszerűsítő, magasművészeti értéket képviselő műveit tekinthetjük meg. Ez a tárlat nem zárt be tegnap, hanem egészen november 22-ig látogatható. |
