Kamalduli béke az erdő közepén

Lázár János átadta a megújult majki Kamalduli Remeteség 1770-ben épült barokk kolostorépületét.

Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság, s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele – írja Ottlik Géza 1959-ben megjelent regényében, az Iskola a határonban. Hasonló felismerés vezetheti, vezethette a némasági fogadalmat tett szerzeteseket, így gondolkodhatott bő ezer évvel korábban az Onesti család ifjú hercege, Szent Romuald is, aki Toszkánában több remeteséget alapított a XI. században – a kamalduliak központja ma is Camaldoliban van.

A bencés regulát és az elmélkedő remeteéletet egyesítő rend a XVII. században jelent meg a történelmi Magyarország területén, Felvidéken. Az Oroszlány melletti Majkon 1733-ban kezdték el építeni a Kamalduli Remeteséget, az első remetelak, úgynevezett cellaház alapkövét gróf Esterházy József országbíró, Komárom megye főispánja rakta le.

Az erdőkkel, tavakkal körülvett remeteségben végül tizenhét cellaház épült főúri felajánlásokból, az egyik építését az oroszlányi evangélikus egyházközség finanszírozta.

A foresteria − azaz vendégház, erdei kolostor, konventépület − 1770-ben épült meg a kor neves barokk építésze, Franz Anton Pilgram tervei alapján, 1782-ben azonban II. József ezt a rendet is feloszlatta, később a kolostor falai között alakította ki vadászkastélyát az Esterházy grófi család. Itt, e falak között született a Horthy Miklós köréhez tartozó konzervatív liberális politikus, Esterházy Móric, aki 1917-ben két hónapig Magyarország miniszterelnöke is volt, s 1936-ban a demokrácia és a politikai korrupció kérdéséről adott lapinterjút.

Esterházy életpályája sajnos nem példa nélküli: 1944-ben a nyilasok Sopronkőhidára deportálták, majd Mauthausenbe került, 1951-ben a kommunisták Hortra telepítették ki családjával együtt, és sírásóként dolgozhatott. Szülőotthona később kis híján a szocializmus államadósságának javát termelő eocén-program áldozata lett: az innen mintegy tizenhat kilométerre levő Márkushegyi bánya miatt a remeteség épülete megsüllyedt. 2010-ben, mikor a rekonstrukció tervezése megkezdődött, a kolostorépület igencsak romos állapotban volt.

A Kamalduli Remeteség Közép-Európa egyik utolsó barokk korból ránk maradt szerzetesi remetesége, a foresteria felújítása után még inkább ajánlott felkeresni. Szemet gyönyörködtető, békét árasztó, új kiállításai, amelyek az Esterházyak, illetve a remeték életét is bemutatja, európai színvonalúak.

A foresteria rekonstrukciója egyébként 2014 végén fejeződött be, eredetileg Szent Romuald ünnepén, június 19-én adták volna át a nagyközönségnek. Csak aztán „kommunikációs problémák” miatt június 1-én távoznia kellett a műemléki felújításokért felelős Forster-központ elnökének, Sághi Attila építőmérnöknek.