Milánóba mentek a Szépművészeti csúcsművei

A Palazzo Realéban nyílt kiállítás Raffaellótól Schieléig címmel a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria kincseiből.

Filippo Del Corno, Milánó önkormányzatának kulturális tanácsosa a tárlat szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte: a budapesti múzeum ritka nagylelkűségről tett tanúbizonyságot, amikor lenyűgöző gyűjteményéből ennyi jelentős alkotást adott kölcsön.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette, az intézmény Európa egyik legfontosabb kiállítóhelyén mutatkozhat be az olasz és a nemzetközi közönségnek egyaránt, hiszen az éppen zajló milánói világkiállítás miatt a föld minden részéről érkeznek látogatók a milánói dóm mellett található Palazzo Realéba.

Beszámolója szerint a tárlat közönsége a 16.-tól a 20. századig kap áttekintést a művészeti korszakokról többek között Raffaello, Tintoretto, Dürer, Velázquez, Rubens, Goya, Murillo, Canaletto, Manet, Monet, Cézanne, Gauguin, Schiele műveinek segítségével. A kiállítás nyolc termében a látogatók a nemzetközi művészettörténet nagy mesterei mellett találkozhatnak a magyar festők alkotásaival is: többek között Markó, Munkácsy, Szinyei Merse, Rippl-Rónai, Vaszary, Márffy és Bortnyik remekműveivel.

– Kevesen tudják, hogy az Alpokon túl Mátyás király hozta létre az első reneszánsz királyi udvart és Európa akkori második legnagyobb könyvtárát; a szoros kapcsolatok azóta is fennállnak Olaszországgal, a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye is több mint ezer munkát őriz olasz mesterektől – emlékeztetett a főigazgató. Baán László hangsúlyozta, hogy az újraegyesített Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria az elmúlt években Európa számos fontos kiállítóhelyén bemutatkozhatott, de ilyen súlyú válogatást, a „fő műveknek ilyen sűrűségét” eddig egyedül a londoni Royal Academyn állították ki.

Domenico Piraina, a Palazzo Reale igazgatója a nagy művészeti múzeumok közötti együttműködések jelentőségét hangsúlyozta, amely véleménye szerint a kiemelkedő műalkotásokat is új kontextusba helyezheti. – A legjelentősebb magyar múzeum meghatóan nagylelkű volt – emlékeztetett az igazgató, aki felidézte azt is, hogy a 19. század végén sok fontos munka éppen olaszországi gyűjteményekből került a Szépművészeti Múzeumba, amelynek gyűjteménye az olasz, spanyol, német, holland festészeti iskolákba egyaránt gazdag betekintést nyújt.

Stefano Zuffi, a kiállítás kurátora a „bemutatott művek sokszólamú, de harmonikus koncertjéről” beszélt, amely a reneszánsztól a 20. század elejéig vezet, az európai művészet csaknem öt évszázadán át. – A tárlat minden terme saját karakterrel bír, és jól bemutatja az európai festészet egy-egy iskoláját, korszakát – fűzte hozzá Zuffi, külön kiemelve a szimbolista művészek szekcióját, ahol Böcklin, Stuck, Rodin és Segantini alkotásai mellett két nagyszerű magyar művész munkáit: Rippl-Rónai Kalitkás nőjét és Vaszary Aranykor című festményét is megcsodálhatja a milánói közönség.

A Palazzo Reale tárlata a velencei reneszánsz festészet bemutatásával indul, itt kapott helyet például Tintoretto Emmauszi vacsorája, valamint Tiziano, Veronese és Moroni festményei. A következő teremben láthatók a Szépművészeti emblematikus kincsei, Raffaello Esterházy Madonnája és Leonardo da Vinci Anghiari csata című festményéhez készült rajza, valamint a szintén az ő nevéhez fűződő bronz lovas szobor.

A harmadik szakasz az európai reneszánszról ad áttekintést, többek között Cranach, Dürer, Altdorfer művei segítségével. A 17. század művészetét, illetve a barokk korszakot Velázquez-, Rubens- és Gentileschi-festmények, továbbá Claude Lorrain, Van Dyck, Murillo és Rembrandt alkotásai reprezentálják.

A következő évszázad jelentős művészei közül Tiepolo, Canaletto és Bellotto kaptak helyet a kiállítás következő szakaszában, de ebben a részben találkozhatnak a látogatók Goya Vízhordó lányával és Késélőzőjével, valamint Messerschmidt Ásító című szobrával is. A szimbolizmust bemutató szekció után, a tárlatot záró teremben többek között Manet, Gauguin, Cézanne, Szinyei és Bortnyik művei láthatók 2016. február 7-ig.