„Érdekes, hogy az életművem egy tekintélyes részét a kórusművek teszik ki, mégis kezdetben nem vonzott ez a műfaj. Fiatal koromban Kodály hangzását egy kissé idejétmúltnak éreztem. Később aztán ez megváltozott, az igazi lökést pedig idősebb Sapszon Ferencnek, a Rádiókórus egykori karnagyának köszönhetem, akivel a budaörsi kórusban dolgoztam együtt huzamosabb ideig. Az ő repertoárja Kodályon és Bárdoson túl is bővelkedett a magyar kórusirodalomban, beleértve a kortárs szerzőket, például az egyik legsikeresebb kórusszerzőt, Kocsár Miklóst” – mondja lapunknak Nógrádi Péter.
A rádiónál, a zeneműkiadónál eltöltött évek és a több mint három évtizedes zenepedagógiai munkásság után tavaly decemberben nyugdíjba vonult zeneszerző azt sem titkolja: zenei nyelvezetére is rányomta bélyegét a Kodály–Bárdos-életmű. „Mikor Sapszon Ferenc karnagy vezénylete alatt énekelni kezdtem a kórusban azokat a műveket, amelyek jó részét korábban is ismertem, már a valamennyire megérlelődött magyarságtudatom is jelen volt, és ezen a szűrőn keresztül kifejezetten inspirált, hogy hasonló műveket írjak én is. Ennek hatására több tucat kórusművet írtam, beleértve az egyházi műveket” – meséli a komponista, aki az egyházi művek iránti elköteleződését nemcsak zenei múltjának köszönheti, hanem annak is, hogy hívő, templomba járó ember.
Az első kórus, amelyikkel kapcsolatba került mint a Fiatal Zeneszerzők Csoportjának tagja, a Dobra János vezette Tomkins Énekegyüttes volt. A csoport kórusműveit túlnyomó többségben ők mutatták be.
Nógrádi Péter viszonylag későn, építész előélet után már a harmincas éveiben lépett a zeneszerzői pályára. 1984-ben diplomázott a Zeneakadémián Soproni József növendékeként. Számos műve közül nagyobb nyilvánosságot kapott az 1997-es Budapesti Őszi Fesztiválon bemutatott In memoriam D. Zs., amely az akkoriban meghalt Durkó Zsoltnak állít emléket, és amely később A Bárány menyegzője címet kapta. E darab a fesztivál zeneszerzői pályázatának nyertes pályaműve volt, az UMZE kamaraegyüttes mutatta be Tihanyi László vezényletével. Ez a komponista egyetlen szerzői lemezén is megjelent 2009-ben.