A kiállítás azoknak az orvosoknak, gyógyszerészeknek, tábori lelkészeknek, ápolóknak állít emléket, akik életüket kockáztatva szolgálták a sebesülteket és a haldoklókat, akik – ahogyan a tárlat ajánlójában olvassuk – „reményt adtak és nyújtották a feltámadás örömhírét a háború húsvétjaink a katonáknak”.
Mottónak XV. Benedek, a „békepápa” imádságát választották a kiállítás kurátorai, közöttük Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény igazgatója: „Engeszteld a haragvókat, hogy ismét a béke csókjával üdvözöljék egymást mindazok, akiket drágalátos véred árán testvérekké tettél.” A pápa alakját dokumentumfotók mellett egy festmény is megidézi, Steiner Rezső (eredetileg Rudolf, 1854–1945) akadémiai festő alkotása, aki egyébként a piarista templom számára is dolgozott, tőle való a Pirrotti Szent Pompiliust ábrázoló kompozíció.
Békeidőben 146 katonaorvosa volt a magyar hadseregnek, a háborúban ezren szolgáltak, minden második orvos elesett a fronton. Az orvoshiányt is igyekezett pótolni a Betegápoló Irgalmasrend és a Páli Szent Vince Szeretet Leányai Társulata, az Irgalmas Nővérek közössége. Az ő alakjukat korabeli mozgóképek, dokumentumképek alapján rekonstruált ruhák (Czédey Mónika, Tóth István és Zob Veronika munkája) idézik meg.
Mellettük mintegy húsz köz- és magángyűjtemény kölcsönzései járultak hozzá, hogy a kiállítás gazdag tárgyanyaggal érzékeltesse a világháború legkülönbözőbb típusú katonai kórházainak munkája mellett a sebészet és a bakteriológia korabeli robbanásszerű fejlődését. A kiállítás anyaga az október 16-ra tervezett konferencia előadásaival együtt kötetbe kerül, méltó tiszteletadásként azok előtt, akikről a nagy háborúról szólva ritkábban esik szó, mint a harcolókról, akik nélkül azonban a borzalmak még nehezebben lettek volna elviselhetőek.
(Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban, Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Veszprém. Látogatható 2015 végéig.)
