A harmincas évek a magyar filmvígjáték aranykora volt, majd 1939-től Karády Katalin vált a filmvászon koronázatlan királynőjévé, és a Halálos tavasztól kezdődően melodrámák sorában alakította a végzet asszonyát. A magyar film páratlan sorozatát elnézve korszakos ziccer maradt ki, hogy nem vitték vászonra a Ketten Párizs ellen című regényt, a kor egyik legnagyobb bestsellerét.
Pedig Vaszary Gábor regénye elsöprően vicces is volt – megfelelve a kor vígjátéki elvárásainak –, és ha úgy tetszik, a kihagyhatatlan Kabos Gyulának is van benne egy testhezálló szerep Wilkmann Béla személyében. Vaszary 1924–32 között nyolc évet töltött Párizsban, a regény erősen alapul önéletrajzi élményeken, s mind Párizst, mind az ott élő magyar diaszpórát jól ismerve örökítette meg a légkört az utókornak.
– Nézd meg inkább a culotte de boeuf aux choux-t.
– Culotte... az nadrág, boeuf az ökör. Choux nem létezik, csak chou.
– Na, hála istennek! És a chou az mi?
– Káposzta. Tehát káposztás ökör nadrágja.
– Káposztás a nadrágja?
– Valószínű, hogy káposztát adnak az ökör nadrágjához.
– Te, nem erre mondja azt a magyar, hogy úgy áll rajta, mint tehénen a gatya? És ezt fogjuk mi megenni. Úristen! Én inkább bifszteket fogok enni, az biztos.
(Részlet a regényből)
A Ketten Párizs ellen sikere emiatt egyáltalán nem véletlen, filmre mégsem vitték, ellenben Vaszary másik nagy sikerű regényéből, a Monptiból – amit 28 nyelvre fordítottak le – három filmfeldolgozás is készült, az egyik a világszépe Romy Schneider főszereplésével 1957-ben debütált. Vaszary addigra már rég Svájcba emigrált, ahova a kommunizmus elől távozott az országból, ennek folyományaként viszont 1989-ig csak nyugaton jelenhettek meg művei.
Ilyen értelemben hiánypótlásnak is tekinthető Papp Gábor Zsigmond mostani vállalása: a nagy sikerű Budapest retro-filmek rendezője a médiatanács támogatásával háromrészes tévésorozatban vitte képernyőre a Ketten Párizs ellent, amelyben két fiatal budai gimnazista hirtelen ötlettől vezérelve egyszer csak Párizsba utazik, hogy ott elmerüljön a helyi miliőbe. Pénzük nincs, a nyelvet nem beszélik, ám annál nagyobb hedonizmussal vetik bele magukat a párizsi életbe, ahol néha segíti őket Wilkmann Béla és nyelvtudása (Thuróczy Szabolcs remek, mint mindig), máskor kiosztja őket Berta néni (Pécsi Ildikó ihletett pillanatokkal).
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!