Fémbe préselt történelem

Három és fél évszázad kincseit gyűjtött egybe az Állami Pénzverő jogutódja, amelynek éremtára védett lett.

Fizettünk vele, elismerésként büszkén a mellkasunkra tűztük, vagy dobozba zárva a fiók mélyére rejtettük, ha arról volt szó. Használtuk vagy használjuk a mai napig, de talán bele sem gondolunk, hogy az érmék, plakettek és kitüntetések jócskán túlmutatnak önmagukon. Egy-egy ilyen apróság valódi kordokumentum: árulkodik az alkotóról, a technikáról, de legfőképpen a világ egykori állapotáról és gondolkodásmódjáról. Egy éremtárban, vagyis a nagy tömegben felhalmozott érmék között járva az ember mintha a fémbe préselt időt, a néhány centiben megőrzött történelmet látná maga körül.

Így nem túlzás azt állítani, hogy a hazai érmeverés történetén keresztül hazánk három és félszáz esztendeje jelenik meg a Metal Art éremtárában. A csütörtökön megnyílt gyűjtemény a 18. századtól kezdve mutatja be az ötvös remekeket. Az ünnepélyes eseményen Buzinkay Péter, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ irodavezetője elmondta, a gyűjtemény 1945-ig készült darabjait, vagyis több mint 2000 érmét és a készítésükhöz használt szerszámokat, kiegészítőket nyilvánítottak védetté.

Mint mondta, a Forster Központ a királyi pénzverde, majd az állami pénzverő kincseinek felkutatása során jutott el a jogutód céghez. Kettejük együttműködésének lett az eredménye a gyűjtemény védetté nyilvánítása, amelyet a jövőben az 1945 után készült darabokra is kiterjesztenének.

Gyulafehérvár, Körmöcbánya és Budapest: a magyar érmeverés főbb állomáshelyei. Török hódítás, Erdély aranykora, dualizmus, Trianon, kommunizmus. Hogy hol, meddig és milyen érmeket verhettek, mindent elmond a történelmi korokról és akár arról is, miben bíztak a készítők.

Egy hátborzongató példát hozva: a hatvanas években legyártották a harmadik világháború hős katonáinak kitüntetését. A gépkarabélyok közé szorított Kádár-címerrel díszített érme szerencsére a raktárban maradt, és most már az éremtárat gazdagítja – mondta el Bánki Sándor, a cég nyugalmazott műszaki igazgatója.

Kifejtette, csaknem hattonnányi acél kapott helyet a gyűjteményben a néhány milliméteres apróságtól a tíz centis óriásig. Van 18. századi érme III. Károly arcképével, és itt látható az eredeti Corvin-lánc kitüntetés részlete is. Az igazgató kérdésünkre elárulta, az éremtár egyelőre nem látogatható, de már szervezés alatt áll a nyitott kiállítássá alakítása.