Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a templom felújítását elindította és pártolta, fémborítású sisakot képzelt el a templomra. Ha az ő elképzelése valósul meg, nem lehettek volna kilátóerkélyek. Schulek Frigyes azonban felkérte mesterét, Friedrich Schmidt osztrák építőmestert, aki a bécsi Stephansdom felújítását vezette, hogy szakértőként nyilatkozzon a kérdésben. Az ő véleménye alapján döntött Schulek Frigyes a koszorúerkélyekkel koronázott kősisak mellett.
A tornyot 1894-ben adták át, de nagyon hamar jelentkeztek rajta a Budapest 19. századi épületeire jellemző gondok. Az építés során használt rossz minőségű kövek jelentős részét 1935-re Schulek Jánosnak, Schulek Frigyes fiának ki kellett cserélnie.
Tíz évvel ezután, Budapest ostroma során a templom olyan súlyosan megsérült, hogy életveszélyessé vált. Török Antal tűzoltó ezredes 1948-ban, nagycsütörtökön az ölében vitt le egy a torony mellé beékelődött aknát. Három évig „ketyegett tehát egy élő akna a toronyban” – fogalmazott Mátéffy Balázs.
A Mátyás-torony háború utáni felújítása 1956 márciusában fejeződött be. Az 1956-os forradalom leverésekor azonban újabb sérüléseket szerzett a torony, amelyek egészen 2008-ig láthatók voltak a homlokzatán.
Lung Rita, a Mátyás-templom turisztikai és marketingvezetője a látogatás rendjéről szólva elmondta, hogy egyszerre tizenöt ember tartózkodhat a toronyban két kísérő vezetésével. Hétfőtől vasárnapig délelőtt tíz és délután öt óra között óránként indítják a látogatócsoportokat, a toronybejárás átlagosan 45 percig tart. A belépőjegyet – amely 2015-ben felnőtteknek 1400, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint – a Mátyás-templom jegypénztárában, illetve legkésőbb a látogatás előtt egy nappal a matyas-templom.hu oldalon lehet megvásárolni.
