Hiába a régészszakmai és az ombudsmani aggodalmak, a Bonyhád mellett talált hat-hétszáz éves gótikus templomromot a városi elkerülő út építése miatt visszatemetik a földbe. A templomromot sok magyar régész magyar Pompejiként tartja számon: a török korban sárlavina temette maga alá, s őrizte meg pusztulás közeli állapotában. A Tolna megyei kormányhivatal döntése egyértelmű, az elfedés körülményei és időpontja azonban még nem tisztázott, derült ki a helyszínen tartott keddi sajtótájékoztatón.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a bonyhádi terepszemle után úgy fogalmazott, a templomrom nem képvisel akkora értéket, hogy érdemes legyen bemutatni. „Országosan sok száz hasonló értékű, jelentőségű romot, alapot ismerünk, ezeknek a 99 százaléka nem látható, nem látogatható” – hangsúlyozta. Legfőbb érvként pedig azt hozta fel, hogy mivel a rom turisztikailag nem hasznosítható – vagyis pénz nem lesz belőle –, semmi sem indokolja, hogy az állam költsön rá.
Pedig volna megoldás a problémára, módosítani kellene az út nyomvonalát, ám az többletköltséggel járna, a kivitelezést pedig nem lehetne határidőre befejezni. És az állam számára jól érzékelhetően ez a két legfontosabb szempont. Igaz, mint azt Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád fideszes polgármestere a sajtótájékoztatón kifejtette, az eredeti, október 30-i átadás már amúgy sem tartható.
A templomrom jelentőségét pusztán politikai érdekek miatt lekicsinyelni nem szerencsés dolog, különösen az örökségvédelemmel foglalkozó államtitkár részéről – fogalmazott lapunknak Lassányi Gábor, a Magyar Régészszövetség elnöke. – Nem vagyok középkoros régész, de az biztos, hogy a bonyhádihoz hasonló állapotban megőrződött templomot nem találunk sokat az országban. Egy Dél-Alföldön dolgozó, középkorszakértő kollégám úgy fogalmazott, ők kiugranának a bőrükből örömükben, ha ilyen állapotú templomot találnának a kiskunsági homokban. És azt hiszem, nem vagyunk olyan gazdag ország, hogy egy aszfaltút alá temessünk egy ilyen jelentős leletet.
L. Simon László érvelésére – mely szerint mivel a rom egy része már így is az út alatt van, nem érdemes láthatóvá tenni – Lassányi Gábor úgy reagált: ilyen alapon a magyar műemlékek jelentős részét nem mutathatnánk be. – Gondoljunk például a budapesti Flórián téren látható római katonai tábor maradványaira, amelyek jelentős része az aluljáró szintjén van, a kereszteződés alatt, mégis sikerült megfelelően bemutatni.
A maradványok visszatemetésével kapcsolatban a szakember elmondta: ha megfelelően választják meg az elfedés technikáit, elképzelhető, hogy a romok állapota jelentősen nem romlik. Információi szerint azonban az utolsó pillanatig kérdéses volt, milyen módszert alkalmazzanak. Ráadásul az elfedés azt jelenti, belátható időn belül nem lesznek elérhetők a romok – hangsúlyozta Lassányi Gábor. – Amíg a gyorsforgalmi utat használják, addig a templom nagy valószínűséggel elfedve marad. Cinikus dolog tehát azt állítani, hogy a lehajtó alatt a maradványok bármikor elérhetők lesznek.
