Betemették – szakszerűen elfedték – a Bonyhád határában, egy elkerülő út építése során feltárt, 6-700 éves középkori templomromot. Bár a Magyar Régész Szövetség elnöke, Lassányi Gábor úgy vélte, „nem vagyunk olyan gazdag ország, hogy egy aszfaltút alá temessünk egy ilyen jelentős leletet”, a jelek szerint a Miniszterelnökség államtitkárának, L. Simon Lászlónak az iránymutatása lett mérvadó: ő ugyanis a romokat megszemlélve állította, a lelet helyi jelentőségű, ezért elfedhető.
Korábban Székely László alapjogi biztos és a jövő nemzedékek érdekeit védő helyettese, Szabó Marcel a „völgységi Pompejiként” elhíresült lelet érdekében felkérte a közpénzek felhasználásáért felelős hatóságokat: tegyék lehetővé, hogy a beruházó kötbérfizetés nélkül felfüggeszthesse az építkezést annak érdekében, hogy a tervek módosításával az út a középkori műemléket kikerülve épülhessen meg.
Az örökségvédelmi hatóságot pedig arra kérték, fontolja meg a régészeti lelőhely védettségét célzó eljárás megindítását, az illetékes kormányhivatalt továbbá arra, hogy a szükséges engedélyek kiadásakor az alaptörvény értelmében szenteljenek kiemelt figyelmet az egyedülálló nemzeti örökség megóvásának.
Mindhiába.
L. Simon László október 22-i bonyhádi sajtótájékoztatóján ugyanakkor kiderült: ha előzetes régészeti dokumentáció készül, akkor még időben tudtak volna nyomvonalat módosítani az útépítésnél. Előzetes régészeti dokumentáció készítése az 500 millió forint fölötti beruházásnál kötelező is – az elkerülő út építésének költsége mintegy 750 millió forint –, ám azért, hogy a folyamat gyorsuljon, az önkormányzat szakaszolta az eljárást.
A „völgységi Pompejiről” írt publicisztikánk itt olvasható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!