Elhunyt Kobzos Kiss Tamás

A Kossuth- és Liszt-díjas zenész, előadóművész, zenepedagógus hosszú betegség után, 66 évesen hunyt el.

MTI
2015. 11. 09. 9:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsősorban a magyar régizene, az európai középkori énekes zene, a török énekmondók zenéje, a magyar népzene és a kortárs zene területén tevékenykedett. Európai viszonylatban is az egyik legkiemelkedőbb előadója volt a középkori provence-i trubadúr-énekeknek, újjáélesztette a 16. századi magyar énekkincset.

Kobzos Kiss Tamás 1950. május 30-án született Debrecenben.

„Debreceni egyetemi éveim alatt tanultam meg gitározni, majd 1973-ban a Délibáb együttesbe kerültem, ahol már népzenét csináltunk. Itt brácsáztam is, aztán a kobozt Joób Árpád, a Délibáb vezetője hozta az erdélyi Szászrégenből, és két nap múlva már játszanom kellett rajta”

– mondta a művész tavaly márciusban, Kossuth-díja alkalmából az MTI-nek.

Népzenei pályafutása a hetvenes évek elején együtt indult a táncházmozgalommal, Debrecenben 1973-tól játszott a Hajdú Táncegyüttessel. Székre, Ádám István Icsán családjához brácsát tanulni jutott el, 1973–74-ben pedig zenét gyűjtött a Mezőségben, Gyimesben és a Baranyában letelepedett moldvai csángóknál.

Gitárosként a régizene is foglalkoztatta, virágénekeket énekelt, hatással volt rá az amerikai folkmozgalom. A Kecskés együttesbe kerülve kezdte érdekelni a lant, később jött a reneszánsz zene, Tinódi, Balassi, a török zene, az ottani pengetős hangszer, a saz. Egy rövid ideig, 1974-ben a Kaláka együttesnek is tagja volt. Kutatásai eredményeként Csokonai-dalokat jelentetett meg, és 20. századi magyar verseket is megzenésített. Egészen 1979-ig restaurátorként dolgozott több intézményben, köztük a Néprajzi Múzeumban.

A Kobzos előnevet 1977-ben vette fel, 1981-ben jelent meg az első lemez, amelyen játszott, a Kecskés együttes Zene a reneszánsz kori Erdélyben című anyaga. Énekmondóként járta az országot, gyakran fellépett az Egyetemi Színpadon, közreműködött Szentpál Mónika és Erdélyi György előadóestjein, évekig szerepelt a Radnóti Színpad Toldi-előadásában. 1981-ben megismerkedett René Clemencic bécsi régizenésszel, akinek formációjával, a Clemencic Consorttal hosszú időn keresztül játszott. Michel Montanaro provence-i fúvóssal 1982-től játszott duóban, több mint tíz éven át. Énekes szólista volt Szabados György zeneszerző több művében.

Fellépett a Jánosi Együttessel, a Musica Historiával, Ferencz Évával is.

„Több mint harminc lemezen vagyok hallható különböző hangszereken, illetve mint énekes. Talán az első török lemezemre, a Szívetekben őrizzetek című albumra vagyok a legbüszkébb, ezt Asik Veysel 20. századi énekmondóval és Erdal Salikogluval készítettük, és 2002-ben jelent meg”

– idézte fel Kobzos Kiss Tamás tavaly az MTI-nek.

Szólistaként, énekmondóként sok száz koncertet adott Magyarországon, a környező országok magyarlakta településein, Európa majdnem minden országában, valamint Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban. 1986-tól tanított az Óbudai Népzenei Iskolában, amelynek 1991 óta az igazgatója is volt. 2007-től öt éven át a Zeneakadémián is tanított kobozt. Több tanulmányt írt a népzenetanítás témakörében. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának, tavaly a Népművészeti Tagozat vezetőjének választották.

Munkásságát számos díjjal jutalmazták: A Népművészet Ifjú Mestere cím (1975), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1998), Magyar Művészetért díj (1998), a Magyar Régizenei Társaság Tinódi-díja (2005), Magyar Örökség-díj (2006), Prima díj (2006), Életfa-díj (2010), Liszt Ferenc-díj (2011), Kossuth-díj (2014).

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kobzos Kiss Tamást saját halottjának tekinti. „A Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas énekes, hangszeres zenész, zenetanár halála fájó veszteség a magyar kultúrának” – írták.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.