Húszmilliárd Makoveczre, és egy esély az MMA-nak

Lázár János: 20 milliárdért építenének fel tervben maradt Makovecz-alkotásokat az elkövetkező pár évben.

R. Kiss Kornélia
2015. 11. 25. 16:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyjából egy tucatnyi megvalósítható terv maradt hátra Makovecz Imre után, ezeket a kormányzat kész is megvalósítani. Az elkövetkező években húszmilliárd forintot szánnának erre – mondta szerda délelőtti meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kisebb templomokról, könyvtárakról, iskolákról van szó, amelyeket vidéken, illetve részben a határon túl terveznek megépíteni. – A budapesti – felső-krisztinavárosi – templom nem valósítható meg ott, ahová Makovecz Imre tervezte, de a vita nincs nyugvóponton – tette hozzá.

A Magyar Művészeti Akadémiáról nem változott sem Lázár János, sem az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán véleménye. Balog kedden a kulturális bizottság előtt azt mondta: a szervezet reprezentativitását kívánja erősíteni. Nem várja a képviselőktől, hogy tapsoljanak, csak hogy adjanak egy esélyt a köztestületnek. „Azt, hogy a Hild-villában – a leendő művészetelméleti kutatóintézet, amelynek kialakítása a jelentős ráfordítások ellenére második éve húzódik – elindul-e az a munka, amire szükség van, meglátjuk” – vélekedett óvatosan a miniszter. Szerinte a művészeti akadémia reprezentativitását a Nemzet Művésze Díjon lehet lemérni. A díjak odaítélését sokszor szokták emlegetni, mint annak a bizonyítékát, hogy az MMA nem elfogult politikailag, hiszen a kitüntetettek listáján sok, a jelenlegi kormányhoz nem kötődő művész is szerepel. Balog szerint az akadémia a kultúrszakmai fejlődés letéteményese, a magyar kultúrát autonóm módon irányító szervezet lehet.

Addig azért nem terjedt az Emberi Erőforrások Minisztériumának adakozókedve, hogy a Nemzeti Kulturális Alapban elfoglalt helyükről lemondjanak a Magyar Művészeti Akadémia javára. Helyette egyenlően nyirbálták meg a saját delegáltjaik számát és a többi művészeti szervezetét. A kulturális támogatások odaítélése így egyharmad részben az akadémián múlhat, egyharmad részben a minisztériumon és egyharmad részben az összes többi művészeti szervezeten. Az erről szóló törvény tervezetét is kedden tárgyalta a kulturális bizottság, különösebb fejlemények nélkül. A javaslat még az idén az Országgyűlés elé kerülhet, amely nyilván el is fogadja majd a törvényt.

Lázár János is azt hangsúlyozta szerdai meghallgatásán, hogy a kultúrafinanszírozásban az államnak igazából nincs keresnivalója, és nem szerencsés, ha a politika dönt a művészetről, ezt inkább ő is a művészeti akadémiára hagyná. Szóba került a kulturális életpályamodell, a kulturális szférában dolgozók bérrendezése, a miniszter erről annyit mondott, hogy már tárgyalnak róla.

A budapesti Csontváry Múzeum ötletéről azt mondta, messze vagyunk tőle, egyelőre még csak egy ötletpályázatot írna ki a Miniszterelnökség. Hozzátette: ő a maga részéről „nem szívesen építkezik”, inkább a tartalmi fejlesztésre próbál koncentrálni. Ezt a véleményét biztosan nem osztja a Miniszterelnökség, ahol szinte csak építkezésről van szó, ha a kultúra kérdése felmerül. A legfontosabb beruházások a budai Vár rekonstrukciója és a Liget Projekt, mindkettőről kérdezték a meghallgatáson Lázárt. A budai Várról úgy tűnik, már biztosan kormányzati negyed lesz, szemben a kormányzat korábbi nyilatkozataival, ahol „döntően kulturális funkcióról” volt szó. Két minisztérium már biztosan a Várba költözik, a továbbiakról pedig Lázár azt mondta: a Vár mindig is ilyen funkciót töltött be, ezért nem képzelhető el, hogy másra használják.

Lázár az mondta: megvannak a megfelelő szakmai erőforrások a kastélyok felújításához, de a hasznosítás kapcsán sok probléma van. Példának a tiszadobi kastélyt hozta, amelyet két és fél milliárdért tettek rendbe, majd bezártak, azóta sem sikerült bekapcsolni a turisztikai vérkeringésbe. Többtucatnyi kastély közül a miniszter szerint csak néhányat lehet kastélymúzeummá alakítani, nincs is elég raktáron lévő műtárgy ehhez. A kastélyok hasznosításába a magánszférát vonná bele jobban a Miniszterelnökség, adókedvezményeket adnának az üzemeltetőknek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.