Lázár János is azt hangsúlyozta szerdai meghallgatásán, hogy a kultúrafinanszírozásban az államnak igazából nincs keresnivalója, és nem szerencsés, ha a politika dönt a művészetről, ezt inkább ő is a művészeti akadémiára hagyná. Szóba került a kulturális életpályamodell, a kulturális szférában dolgozók bérrendezése, a miniszter erről annyit mondott, hogy már tárgyalnak róla.
A budapesti Csontváry Múzeum ötletéről azt mondta, messze vagyunk tőle, egyelőre még csak egy ötletpályázatot írna ki a Miniszterelnökség. Hozzátette: ő a maga részéről „nem szívesen építkezik”, inkább a tartalmi fejlesztésre próbál koncentrálni. Ezt a véleményét biztosan nem osztja a Miniszterelnökség, ahol szinte csak építkezésről van szó, ha a kultúra kérdése felmerül. A legfontosabb beruházások a budai Vár rekonstrukciója és a Liget Projekt, mindkettőről kérdezték a meghallgatáson Lázárt. A budai Várról úgy tűnik, már biztosan kormányzati negyed lesz, szemben a kormányzat korábbi nyilatkozataival, ahol „döntően kulturális funkcióról” volt szó. Két minisztérium már biztosan a Várba költözik, a továbbiakról pedig Lázár azt mondta: a Vár mindig is ilyen funkciót töltött be, ezért nem képzelhető el, hogy másra használják.
Lázár az mondta: megvannak a megfelelő szakmai erőforrások a kastélyok felújításához, de a hasznosítás kapcsán sok probléma van. Példának a tiszadobi kastélyt hozta, amelyet két és fél milliárdért tettek rendbe, majd bezártak, azóta sem sikerült bekapcsolni a turisztikai vérkeringésbe. Többtucatnyi kastély közül a miniszter szerint csak néhányat lehet kastélymúzeummá alakítani, nincs is elég raktáron lévő műtárgy ehhez. A kastélyok hasznosításába a magánszférát vonná bele jobban a Miniszterelnökség, adókedvezményeket adnának az üzemeltetőknek.
