Isten a Kárpát-medencét felviteti a Holdra

Ma volna nyolcvanéves Makovecz Imre, a magyar organikus építészet stílusteremtő alakja.

2015. 11. 20. 7:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már maga a fesztivál is egy hosszabb időn át tartó főhajtás, emlékezés mindarra, amit a Makovecz-örökség jelent, a záróhangversenyt azonban kifejezetten a nemzetközi téren is elismertnek számító építésznek ajánlják. A Héttorony Makovecz Imre talán legismertebb művéről, az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilonról kapta a nevét, amely egy templomhoz is hasonlítható; héttornyos épület bárkaszerűen bordázott, fa tetőzetrendszerrel, üvegpadlóval, közepén egy tölgyfával, tornyokba zárt harangokkal, utóbbiak a nándorfehérvári diadalt ünnepelték, a csónakforma pedig az Újvilág felfedezésének 500. évfordulójára emlékezett. A pavilon szinte azonnal nemzeti jelképpé vált. Tíz évvel később ennek az épületnek a szellemi alapjain indult el az első fesztivál.

Idén a Fonó Budai Zeneházból indult a program a születésnapra fókuszáló konferenciával, majd Erdélyt, Kárpátalját, Szlovéniát végigjárva a Zeneakadémián zár. A két részből álló hangversenyen ma este Arvo Pärt Lamentate című műve szólal meg elsőként az építész karmester fia, Makovecz Pál vezényletével a Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar előadásában.

A szünet után a fesztivál művészeti vezetője, az Etnofon Zenei Társulás vezetője, a világzene egyik korai hazai elindítója, Kiss Ferenc alkotása hangzik el A Holdudvarház dalai – Etnofónia címmel. Ez a darab arról szól, hogy Isten a magyarországi szegénységet, fájdalmat és sok bánatot látva egy éjjel úgy döntött, felviteti a Kárpát-medencét a Holdra, hogy az emberek szálljanak magukba, javuljanak meg. E mesebeli ház muzsikáját rekonstruálja a több tételes zenemű.

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (Kóta) szervezésében harmincegy együttes – gyermekkar, női kar, férfikar és vegyes kar, kamarakórus és énekegyüttes – méreti meg magát mától kezdve három napon át a Kodály Zoltán magyar kórusversenyen, amelynek tiszteletbeli elnöke Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, védnöke Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, valamint Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. A kórusversenyt a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban (XI., Villányi út 27.) tartják, céljuk egyrészt a bemutatkozási lehetőség az énekkarok számára, másrészt hogy fórumot adjanak kortárs magyar és európai kórusművek megismeréséhez.

A zsűri neves magyar szakemberekből áll, Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagy és Párkai István Kossuth-, és Liszt-díjas karnagy, a nemzet művésze elnökletével, Józsa Mónika, Tóth-Guttman Emese, Berkesi Sándor, Kamp Salamon, Kertész Attila, Nemes József karnagyok, valamint Huszár Lajos és Szabó Barna zeneszerző részvételével.

Vasárnap délután 4 órakor tartják a nagydíjas versenyt, ekkor a zsűribe ül a hagyományoknak megfelelően a versenyt alapító Kollár Éva Liszt-díjas karnagy, a Kóta tiszteletbeli elnöke, valamint a szövetség jelenlegi vezetője, Mindszenty Zsuzsánna Liszt-díjas karnagy is. A kórusverseny nyilvános, az előadásokon a közönség is részt vehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.