A Fehér testvéreket zenei pályafutásuk legelején, egy népzenei versenyen ismertem meg, akkor, amikor még az autentikus népzene ígéretes tehetségei voltak. Valahonnan innen indul a Kerekes 20 éves története is. Gyimesi zenét játszottak, később moldvait is, és az volt a feltűnő, hogy már akkor szokatlanul erős kisugárzása volt a játékuknak. Lehettek volna sikeres népzenészek, a stílust mesteri módon kitanulták, Fütyül a Masina... című tizenkét évvel ezelőtti, a hidegségi Tímár testvérekkel közösen készített autentikus lemezük egyike a legjobb gyimesi felvételeknek, én a mai napig rendszeresen hallgatom.
Ők azonban saját útra léptek, és 2006-ban már a Pimasz című albumukkal sokkolták a népzenei világot. Feldolgozásaik kezdettől fogva magukban rejtették mindazt az energiát, amit a Kerekes Band ma is képvisel, és világosan emlékszem, már az első pillanattól kezdve felfigyeltem arra a hihetetlen természetes és ösztönös kísérletre, ami nem feldolgozásban, hanem egyfajta fúziós technikában gondolkodott.
Nem áthangszerelni és nem átharmonizálni akart, hanem egy másik műfajjal keresztezve, ha tetszik, igazi „crossover” stílusban interpretálni azokat a népzenei dallamokat, amelyek erre megfelelően képlékeny anyagnak bizonyultak, legyen szó moldvai, gyimesi vagy palóc nótákról.
A szűk népzenei szakmán belül sok volt az ellendrukker, érdekes, hogy ugyanezt az ellenszenvet akkor sosem tapasztaljuk, ha a népzene főáramlatbéli művészei közepes szinten más népek zenéjével elegyítve világzenei feldolgozásokba fognak. Utóbbiak pedig zenei szempontból általában sokkal problémásabbak, mint az a Kerekes-féle etnofunk, ami eleve nem is akar népzenének látszani.
Megmozdult az A38-as hajó a 20 éves születésnapon, nem tudom, ez jelent-e bármit, mindenesetre azt bizonyosan, hogy nem mindennapi ünneplésben volt része a zenekarnak. Nagy Feró illik a zenekar arculatához, Barsi Csaba pedig, aki egykor néptáncosként dolgozott együtt a zenekarral, és azon a bizonyos lemezen is közreműködött, most teljesen természetesen hozta bele a néphagyományt az attól már sok szempontból eltávolodott számokba.
Jimi Hendrix meghatározó élmény volt Fehér Zsombornak, azonban a Kerekes zenei világa korántsem csak a gitáros legenda örökségéből táplálkozik, abban számos könnyűzenei hatás megtalálható, és albumról albumra észrevehetően körvonalazódik egy olyan sajátos zenei stílus, amely nemcsak hangszerelésében, de felépítésében, harmonizálásában is egyedi.
Tulajdonképpen mindegyikük sokat tesz ehhez hozzá, Fehér Zsombor azonban vérbeli frontemberré vált, nemcsak arra képes, hogy egy szál pásztorfurulyával megidézze az elektromos gitár teljes és széles körű hangzásbeli lehetőségeit, hanem arra is, hogy bevonja a közös zenei élményébe a közönséget.
Néhány év alatt a Kerekes Bandnek sikerült elérnie, hogy a nagy rocker bandákhoz hasonló profizmussal szórakoztassák a közönséget, legyen szó magyarokról vagy a világ bármely pontján élő népekről, az általuk játszott zene ugyanakkor mégis magyar gyökerű, magyar „hangszerelésű”, és ettől válik a zenéjük őszintévé.
(20 éves a Kerekes Band. A38, november 28.)
