A Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvényt módosító javaslat szerint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a jövőben annyi képviselővel szólhatna bele a kulturális támogatásokat – idén több mint hétmilliárd forintot – elosztó alap legtöbb szakmai kollégiumának működésébe, mint minden más művészeti szervezet együttvéve. Publicisztikánk az ügyről itt olvasható.
A kormányzathoz köztudottan közelálló MMA és a minisztérium képviselői így együttesen bármikor leszavazhatják az összes többi művészeti szervezetet. Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, az MMA alelnöke a Magyar Nemzet Magazinnak adott szombati interjújában azt mondta: maga is óvatosan jelezte, hogy ezzel nem túlságosan ért egyet, és helyesnek tartotta volna, ha történik e tárgyban egyeztetés.
„Az egyharmad-egyharmad-egyharmad elosztás a minisztérium, az MMA és az egyéb művészeti szervezetek között megadja a lehetőséget a túlhatalomra, de nagyon remélem, hogy az akadémia elnöksége nem pártpolitikai alapon, hanem szakmai hozzáértés alapján, különböző művészeti szervezetek egyetértésével fogja a kurátorait a kollégiumokba beválasztani. Ha nem így alakulna, és lesz lehetőségem befolyásolni a folyamatot, a magam részéről mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy szakmai döntés szülessék” – mondta.
A törvényjavaslat ellen levélben tiltakozott 18 művészeti szervezet, köztük az összes magyar írószervezet. Azt kérik a döntéshozóktól – a miniszterelnöktől az NKA vezetéséig sokan megkapták a levelet –, hogy ne döntsenek róluk nélkülük. Az államtitkár lapunk birtokába került válaszlevelében három bekezdést szentelt a Magyar Művészeti Akadémia méltatásának. Többek között azt írta, a törvénymódosítással „még inkább megvalósul” a „kulturális értékek támogatása” és „szélesedik a szakmai alapon történő döntéshozatal”. A kormányzat már régóta adós a részletes magyarázattal, hogy ezeket a célokat pontosan hogyan szolgálja majd az NKA átalakítása, illetve hogy az eddigi struktúra miért nem felelt meg ugyanerre a célra.
Hoppál Péter levelének lényege, hogy annak a tizennyolc művészeti szervezetnek, amely mégsem ért egyet – illetve nehezményezi, hogy a napi működésüket közvetlenül érintő döntésből őket teljesen kihagyták – személyes találkozót javasolt Hoppál Péter, hogy tisztázzák a felmerült kérdéseket.
Komlósi Csaba, a Lehet Más a Politika (LMP) kulturális szakszóvivője is tartott sajtótájékoztatót az ügyről vasárnap. Szerinte a Fidesz 2010-es választási győzelme óta nagyon sokat tett azért, hogy lerombolja a korábbi kormányzó erők gazdasági hátterét és ezzel párhuzamosan megerősítse a saját holdudvarát – mint mondta, ez a folyamat indult be az MMA köztestületté nyilvánításával a művészeti életben is, „ellenhetetleníteni azoknak a szervezeteknek, személyeknek a munkáját, akik nem hajlandók beállni a sorba”
Komlósi Csaba úgy fogalmazott: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is ugyanennek a harcnak az eszköze, csak finomabban, nem szűntek meg teljesen a másik oldal lehetőségei. Hozzáfűzte, azt gondolja, nagy változások várhatók, az a kizárólagosság, amelyre az MMA törekszik, meg fog jelenni az NKA döntéseiben.
A kormányzathoz köztudottan közelálló MMA és a minisztérium képviselői így együttesen bármikor leszavazhatják az összes többi művészeti szervezetet. Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, az MMA alelnöke a Magyar Nemzet Magazinnak adott szombati interjújában azt mondta: maga is óvatosan jelezte, hogy ezzel nem túlságosan ért egyet, és helyesnek tartotta volna, ha történik e tárgyban egyeztetés.
„Az egyharmad-egyharmad-egyharmad elosztás a minisztérium, az MMA és az egyéb művészeti szervezetek között megadja a lehetőséget a túlhatalomra, de nagyon remélem, hogy az akadémia elnöksége nem pártpolitikai alapon, hanem szakmai hozzáértés alapján, különböző művészeti szervezetek egyetértésével fogja a kurátorait a kollégiumokba beválasztani. Ha nem így alakulna, és lesz lehetőségem befolyásolni a folyamatot, a magam részéről mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy szakmai döntés szülessék” – mondta.
A törvényjavaslat ellen levélben tiltakozott 18 művészeti szervezet, köztük az összes magyar írószervezet. Azt kérik a döntéshozóktól – a miniszterelnöktől az NKA vezetéséig sokan megkapták a levelet –, hogy ne döntsenek róluk nélkülük. Az államtitkár lapunk birtokába került válaszlevelében három bekezdést szentelt a Magyar Művészeti Akadémia méltatásának. Többek között azt írta, a törvénymódosítással „még inkább megvalósul” a „kulturális értékek támogatása” és „szélesedik a szakmai alapon történő döntéshozatal”. A kormányzat már régóta adós a részletes magyarázattal, hogy ezeket a célokat pontosan hogyan szolgálja majd az NKA átalakítása, illetve hogy az eddigi struktúra miért nem felelt meg ugyanerre a célra.
Hoppál Péter levelének lényege, hogy annak a tizennyolc művészeti szervezetnek, amely mégsem ért egyet – illetve nehezményezi, hogy a napi működésüket közvetlenül érintő döntésből őket teljesen kihagyták – személyes találkozót javasolt Hoppál Péter, hogy tisztázzák a felmerült kérdéseket.
Komlósi Csaba, a Lehet Más a Politika (LMP) kulturális szakszóvivője is tartott sajtótájékoztatót az ügyről vasárnap. Szerinte a Fidesz 2010-es választási győzelme óta nagyon sokat tett azért, hogy lerombolja a korábbi kormányzó erők gazdasági hátterét és ezzel párhuzamosan megerősítse a saját holdudvarát – mint mondta, ez a folyamat indult be az MMA köztestületté nyilvánításával a művészeti életben is, „ellenhetetleníteni azoknak a szervezeteknek, személyeknek a munkáját, akik nem hajlandók beállni a sorba”
Komlósi Csaba úgy fogalmazott: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is ugyanennek a harcnak az eszköze, csak finomabban, nem szűntek meg teljesen a másik oldal lehetőségei. Hozzáfűzte, azt gondolja, nagy változások várhatók, az a kizárólagosság, amelyre az MMA törekszik, meg fog jelenni az NKA döntéseiben.
