A tervek közül megemlítette, hogy „Budapest legnagyobb főutcáját”, a Dunát szeretnék a fesztiválokon kiemelt témává és helyszínné tenni, különös tekintettel arra, hogy a folyó összekötő kapcsot jelent számos európai ország között.
Káel Csaba jelezte, hogy pályázatában foglalkozott a Müpa környékének, a millenniumi városközpontnak fejlesztési lehetőségeivel is. „Itt épülhet fel a modern Budapest anélkül, hogy ez sértené a történelmi városrész látványát. Körülöttünk egyetemek vannak, ide tervezik az új kongresszusi központot, így összességében egy új tudományos-innovációs centrum jöhetne itt létre” – fejtegette.
Az elmúlt évre visszatekintve kiemelte a Müpa 10. születésnapja alkalmából rendezett programsorozatot, amelyen azok a magyar művészek, együttesek léptek föl, akik az elmúlt évtizedben sok nézőt örvendeztettek itt meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézmény immár csak Müpaként lép be életének második évtizedébe, elhagyva a teljes, Művészetek Palotája megnevezést. Megjegyezte, hogy a hasonló rövidítések használata világszerte egyre inkább tendencia, utalva például a Metre vagy a MoMA-ra.
Megjegyezte azt is, hogy a Forbes felmérése alapján a Müpa a 7. – a kulturális intézmények közül az 1. – helyre került a legmenőbb magyar márkák rangsorában. „Ez minősíti az elmúlt éveket és nagy lendületet ad.”
Káel Csaba közölte: az idei 1,35 milliárd forintról 2016-ban 1,7 milliárd forintra nő a Müpa állami támogatása, ami jelzi az Emberi Erőforrások Minisztériumának kedvező hozzáállását. Mint mondta, örülnek a támogatási szint emelésének, de a következő években további korrekcióra lesz szükség a minőségi kultúra magas szintű képviselete érdekében. A kultúrát fejlesztési ágazatnak kell tekinteni, ez egy beruházásigényes terület, ami nyugati példák alapján többszörös megtérülést hoz a gazdaságnak és alapvetően formálja az ország imázsát – hangoztatta.
