Ha az énekes műveket vesszük figyelembe, akkor például csak Carissimi kizárólag a feleségének mintegy háromszáz kantátát komponált. Ezt a számot kell felszorozni és hozzáadni azokat a műveket, amelyek gambára is készültek, és amelyeket lantkísérettel is elő lehet adni. Több élet is kevés lenne mindegyiknek a bemutatásához – kezdi Kónya István lantművész, a hangszer egyik legjelesebb hazai képviselője, amikor a Szászváros Sándor viola da gamba művésszel és Bodrogi Éva énekessel közösen alapított triójuk, az Ensemble Sospiri bemutatkozó koncertje kapcsán az új formáció repertoárjáról kérdezem. Az Ensemble Sospiri ugyanis vasárnap délután öt órakor lép fel először a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában Per la Nativita del Nostro Signore – Barokk karácsonyi muzsika című adventi koncertjével.
A művészek már többször muzsikáltak együtt különféle formációkban. Szászvárosi Sándor elmondja, tíz körömmel kapnak a zeneakadémián cselló szakos, nála gambát tanuló növendékek után, a csembaló szakosoknak ugyanis házon belül nem találnak megfelelő, barokk hangszeren is játszani tudó kamarapartnert.
Annak ellenére, hogy elindult Magyarországon valamiféle régizenei képzés, még mindig évtizedekkel le vagyunk maradva a nyugattól, és még mindig ott tartunk, hogy sem a gamba, sem a lant nem szerepel a hivatalosan tanítható, tanítandó hangszerek listáján. Így aztán egyetlen intézménynek sincs lehetősége ezekből a hangszerekből képzést indítani.
Minden historikus zenész külföldön tanul, aminek természetesen rengeteg előnye is van. Bodrogi Éva például azt hangsúlyozza, hogy a londoni Guildhall School of Music and Drama, ahol ő végzett, olyan elismert egyetem, hogy amikor énekeseket keresnek egy-egy szerepre, először általában őket kérdezik meg. Az egyetemen végzettek automatikusan egy adatbázisba kerülnek, ahol számon tartják róluk, milyen a hangfajuk, melyik szerepre ki a legalkalmasabb, és egy-egy ilyen alkalommal akár öt-hat énekest is ki tudnak ajánlani meghallgatásra.
Ez nagy segítséget jelent a fiatal művészeknek is, de az egyetem is jól jár vele, hiszen jutalékot kap a kiközvetítés után, ezért is éri meg az intézménynek egy-egy nagyobb tehetségre komoly ösztöndíjakat fordítani. A tandíj is tetemes összeg, de ugyanakkor garantálják is: aki náluk diplomát kap, azért vállalják a felelősséget, hogy később megállja majd a helyét a szakmában.
Ez a fajta szemlélet Magyarországon még ismeretlen. Az Ensemble Sospiri tagjai abban egyetértenek: elsősorban a hazai képzés hiányosságai az oka annak, hogy a régizene a koncertéletben is marginális marad. Az Ensemble Sospiri ugyanakkor más csatornákkal is nyitna a közönség felé, például a könnyűzenéből átemelt videoklip eszközével népszerűsíti a közösségi oldalakon is ezt a sokak számára idegennek tűnő, mégis könnyen befogadható műfajt.
Ők maguk több tematikus koncertműsort is felépítettek – például Angyali barokk, Forradalmi barokk, Virtuóz barokk –, ezek közül az egyik legérdekesebb az Őrült barokk címet kapta. Ebbe a programba olyan, úgynevezett „őrült dalokat” gyűjtöttek csokorba, amelyeknek különösen Angliában volt nagy a divatja, és kifejezetten őrült történetek megzenésítését takarja. – Ez egy időben odáig fajult, hogy a zárt osztályra jártak be a költők történeteket gyűjteni, annyira a való világot dolgozták fel, és aztán ezeket a tragikus őrült dalokat vígjátékokba illesztették be betétként, Purcell is írt ilyet – meséli Kónya István, aki azt is hozzáteszi: ez a műfaj hatalmas repertoárt takar. Műsorukkal nemcsak ezekre a különc dalokra szeretnék felhívni a figyelmet, hanem arra is, mennyire bátran választottak a barokk szerzők témát, és mennyire merész módon zenésítették meg ezeket az eseményeket. Ráadásul Bodrogi Éva például Herczku Ágnessel és Nikola Parovval is együtt dolgozik, velük a barokk és a magyar népzene kapcsolatára fókuszálnak.
Az Ensemble Sospiri igyekszik interaktív módon bevonni a közönségét a koncertekbe, így a vasárnapi adventi műsoron is számos ismertető szöveggel segítik a művek megértését, befogadását, a végén pedig egy meglepetéssel is készülnek: szeretnék megénekeltetni a közönséget.
