A kulturális élet sem unatkozott tavaly

Sűrű év volt 2015 a kultúrában, és a legnagyobb visszhangot kiváltó ügyeknek egyáltalán nincs vége.

Jelentőségében meg sem közelítette, a botrányokban azonban többször lekörözte a Liget-projektet a sámándob becenéven futó Életkert, vagyis a tavalyi milánói világkiállításra készült magyar pavilon. A Szőcs Géza kormánybiztos vezette féléves olaszországi jelenlét költségvetése az év végére jócskán ötmilliárd forint fölé kúszott. A pavilont Karcagon tervezik felállítani, ahol a magyar történelem lovas hagyományait mutatja majd be. Mindez – vagyis a hazaszállítás és az újraépítés – több mint 1,1 milliárd forintba kerülhet.

2015 egyik legizgalmasabb kulturális ügye a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Értéktár program volt. A projekt célja, hogy a külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb részét visszaszerezze, a hazai hagyatékban lévőket pedig itthon tartsa. Minderre 2018 végéig 30 milliárd forintot szánnak. A programnak köszönhetően vásárolt meg a jegybank egy Tiziano-képet, Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című alkotását, de Gulácsy, Orbán Dezső és Vaszary művei is hazakerültek.

A műkincsvásárlás azonban nem nyerte el mindenki tetszését. Róna Péter közgazdász tiltott monetáris finanszírozással vádolta meg az MNB-t, és számos (milliárdos) visszaélés gyanúja is felmerült az ügyben. Botrányt okozott az is, hogy a jegybank megvásárolta Törő István műgyűjtő ezüstérme-gyűjteményét 1,1 milliárd forintért: Törő felesége, Virág Judit ugyanis értékbecslőként korábban részt vett a programban – sokan ezt összeférhetetlennek tartották.

Virág Judit neve hangsúlyosan a Pákh-ügyben bukkant fel először. A Virág Judit Galéria tulajdonosa egyike volt azon szakértőknek, akik Munkácsy Golgotájának értékét 6 millió dollárban határozták meg. Pákh Imre amerikai–magyar műgyűjtő 9 millió dollárt kért a festményért, az MNB azonban – az értékbecslésre hivatkozva – csak hatot fizetne. Hogy az ajánlatnak nyomatékot adjon, az állam elindította a kép védetté nyilvánítási folyamatát, ami azt jelenti, hogy Pákh Imre nem viheti külföldre a festményt, sőt, még a debreceni Déry Múzeum faláról sem veheti le. A műgyűjtő erre válaszul lepellel takartatta le a képet, majd bíróságon támadta meg a védettséget.

A jövő év egyik nagy kérdése a kulturális élet számára a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) átalakítása. Az új rendszerben Magyar Művészeti Akadémia tagjainak és elnökének nagy szerepe lesz a kulturális támogatások odaítélésében. Azt még nem lehet tudni, hogy ez milyen döntéseket fog eredményezni. Az új kollégiumok csak február végén állnak fel. Kérdés, hogy sikerül-e tartani a határidőt, és hogy mikor írják ki az első pályázatokat. Újdonság lesz az alap támogatási rendszerében a karácsony előtt bejelentett Halmos Béla Program, amellyel a népzenészek érvényesülését segítik.

2016-ban több mint ötmilliárdos keretet fordíthatnak Makovecz Imre emlékének ápolására, többek között emlékház kialakítására, az összeg az elkövetkező években évente több mint egymilliárd forinttal egészülhet ki. Még mindig nincs viszont szó arról, hogy a magyar állam komolyabban akarna foglalkozni Bartók Béla emlékházával, amelynek karbantartása mindeddig az örökösökre hárult.

Idén január elsejétől lejár Bartók Béla műveinek védelmi ideje – ez azt is jelenti, hogy az örökösök elesnek a szerzői jogdíjaktól, amelyeket eddig a Bartók Emlékház állagmegóvására és a tárgyi emlékek állagmegóvására fordíthattak. Közben nagy a csend a Bartók Béla-emlékévvel kapcsolatban: Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár bejelentette ugyan szeptemberben a Bartók-összkiadás elindítását és vele együtt azt is, hogy 2016 Bartók-év lesz. De egyelőre sem költségvetéssel, sem programtervvel nem álltak elő, és arra sem utal semmi jel, hogy az állam komolyabb összeget szándékozna költeni a Bartók Emlékház programjaira vagy az épületre.

A Bartók-évfordulók szükségszerűen egybeesnek az 1956-os emlékévekkel: ennek részletes programjára és költségvetésére szintén várni kell. Október elején emlékbizottságot hozott létre a kormány, és Schmidt Máriát nevezte ki az emlékév kormánybiztosának. Az emberi erőforrások miniszterének és a kormánybiztosnak december közepéig kellett benyújtania a programtervet és azt, hogy mennyi pénzt igényelnének, döntés azonban még nem született.