Kapkodás lehet az emlékévekből

Bartók-évforduló: elnézték a naptárt, vagy a Fidesz kulturális főemberei Gyurcsányék hagyományait követik.

A kulturális intézmények egyelőre a tíz évvel ezelőttihez hasonló kilátásokkal állnak neki az előkészületeknek, legalábbis annyiban, hogy még nem tudni, mikor írják ki a pályázatokat. Az említett interjúban annyit mondott Schmidt Mária, hogy novemberben tartottak egy alakuló ülést, azóta folyamatosan dolgoznak a munkacsoportok, és legközelebb februárban találkoznak.

A Bartók-évforduló kapcsán viszont még említés szintjén sem derült ki semmi a költségvetésről. Ráadásul ez sürgető is, mert az ’56-os programok az október 23-i évforduló köré koncentrálódnak, a zeneszerző születésnapja viszont március 25-re esik. Így, ha a szoros értelemben vett születési évfordulót méltó módon akarja megünnepelni Magyarország, akkor nagyon kevés idő maradt ennek megszervezésére.

A Bartók-évet, a 135. születési évforduló megünneplését még szeptemberben jelentette be a kulturális államtitkárság annak apropóján, hogy közölték: elindul a Bartók-összkiadás.

– Az összkiadás elindítása a 2016-os Bartók-év nyitánya, születésének 135. évfordulójára emlékezünk. A Bartók-év megmutatja, miként él köztudatunkban a zeneszerző, és hogyan tudnánk a nemzetközi életben minél szélesebb körben még inkább bemutatni munkásságát – mondta Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára nevében Szedlacsek Emília, az államtitkárság főosztályvezetője a zeneszerző halálának 70. évfordulóján tartott rendezvényen.

Ha a Bartók-év eddig történt előkészületei alapján kellene megítélni, miként él az ezért felelős kulturális kormányzat tudatában a zeneszerző és életműve, s miként tervezik azt nemzetközi szinten népszerűsíteni, Magyarország hírét is öregbítve, valószínűleg sokan nyomdafestéket nem tűrő véleményt fogalmaznának meg, ebben a „méltatlan” jelző a legenyhébbek között szerepelne.

E szó egyébként nem először hangzik el egy Bartók-év kapcsán. A zeneszerző születésének 125. évfordulója példátlanul súlytalanra sikeredett tíz évvel ezelőtt, s emiatt akkoriban erőteljesen kritizálta az ellenzékben ülő Fidesz számos politikusa és a párt holdudvara a Gyurcsány-kormány védhetetlen bakijait.

Kezdődött minden azzal, hogy a Bartók125 azért nem lehetett hivatalosan emlékév, mert a 125. évfordulót nem tartották elég kereknek. Erről Klenjánszky Tamás, a Bartók-év előkészítését segítő szaktanácsadó nyíltan beszélt is, ugyanakkor elismerte: a társadalmi erőforrások, pénzügyi támogatások megszerzését, vagyis a „fund-raising” eredményességét korlátozta a jubileum elhatározása, tervezése körüli késlekedés.

– Ha csak egy évvel korábban indulunk, már az is hatalmas különbség lett volna – fogalmazott a Muzsika című zenei szaklapnak adott interjújában Klenjánszky Tamás. Megjegyezte, a megkésettség méltatlan Bartókhoz, és méltatlan a közreműködő intézményekhez. Ő a programok tervezését 2005 júniusában kezdte el, ehhez képest 2006-ban már benne voltak az emlékévben, és mint mondta, még mindig nem tudták, kik, mennyit, mennyiből és mire készítettek elő a projektekkel kapcsolatban.

Persze, beszélhetnénk arról is, hogy a 135. évforduló még kevésbé kerek, de tegyük hozzá, hogy Bartók igazából egyetlen igazán méltó emlékévet sem kapott, születésének centenáriuma sem volt átütő, a halálának 50. évfordulójára szervezett 1995-ös megemlékezések pedig kifejezetten kínosra sikeredtek. Van tehát mit törleszteni a zeneszerzővel kapcsolatban.

Amikor felvetődött az idei Bartók-év – a jogörökös által szorgalmazott 125. évfordulóval szemben ezt most a kormányzat indítványozta –, mindenki ennek lehetőségét látta a kezdeményezésben. Csakhogy amíg tíz évvel ezelőtt legalább decemberben összeült a Bartók-jubileum hivatalos kuratóriuma, és nem egészen egy hónappal a kezdés előtt ismertté vált ország-világ előtt az éves projekt különben igen szegényes, 285 milliós költségvetése, addig most január közepén járunk, és még mindig nem hirdették meg hivatalosan a Bartók-évet; kuratóriumról, költségvetésről – ha van is – a közvéleményt nem tájékoztatták.

A 2006-os emlékév súlytalanságát akkoriban a Fidesz több politikusa részben Bozóki András számlájára írta, többször hangot adva annak, hogy Gyurcsány Ferenc kulturális minisztere nyíltan a könnyűzenét támogatta az év során a komolyzenével szemben. A Müpa hangversenyterme az előestén vette fel Bartók Béla nevét, erről mindössze egy a székeken elhelyezett papírlapon tájékoztatták a közönséget.

Ha már ennél a hangversenynél tartunk, a legnagyobb kritika a Gyurcsány-kormányt éppen azért érte, mert a nagy késlekedés miatt Bartók születésnapján, március 25-én az ország egyetlen rangos hangversenytermében sem szólalhatott meg a zeneszerző valamelyik műve, ezért ezt a műsort is az előestére voltak kénytelenek meghirdetni. A nagy koncerttermeket ugyanis már korábban lefoglalták, a Müpában például a – Bartók-év egyik oszlopának kommunikált, és ez okból kiemelten támogatott – tavaszi fesztivál keretében Bach-estet tartottak, de a Zeneakadémia sem volt szabad.

Ha valaki most a programnaptárra tekint, kísértetiesen hasonló a helyzet: más jellegű hangversenyeket hirdetnek az érintett intézmények az évfordulóra, ahogy valószínűleg a jelentős művészeket sem lehet két hónappal az esemény előtt mozgósítani. Kocsis Zoltán, az említett 2006-os előesti koncert karmestere, a Bartók-művek egyik legavatottabb ismerője és interpretátora, éppen a zeneszerző ominózus 125. születésnap délelőttjén vehette át második Bartók–Pásztory-díját a Zeneakadémián.

– Ma van Bartók Béla születésnapja, s az a tény, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ezen a napon Egerben játszik, némi kétkedésre ad okot arra nézvést, hogy vajon minden rendben van-e a magyar kulturális életben – adott hangot elkeseredésének rögtönzött beszédében a neves zongoraművész-karmester az eseményen, amelyen megjelent Sólyom László köztársasági elnök, a Bartók-jubileum fővédnöke, valamint Bozóki András kulturális miniszter és Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter is. Utóbbiak a beszéd alatt kínosan mosolyogtak.

Halász János, a Fidesz akkori megmondóembere, aki abban a ciklusban az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes alelnöke volt, úgy fogalmazott lapunknak: Bozóki András a maga esetlenségével a Bartók-évet is megcsúfolta, utalva arra, hogy Vásárhelyi Gábor Bartók-jogörököst nem hívták meg a jubileumot előkészítő kuratórium nyitóülésére. Halász János annak a véleményének is hangot adott a Magyar Nemzet hasábjain, hogy Bozóki Andrást csak azért nem váltják le, mert 2006 tavaszán úgyis választások lesznek. – Ennek ellenére úgy gondolom, az lenne a legjobb, ha még most lecserélnék, hiszen a hátralévő egy hónapban is rengeteget árthat hazánk kulturális életének – hangoztatta 2006 februárjában a fideszes politikus, aki ma országgyűlési képviselőként és a Magyar Művészeti Akadémia felügyelőtestületének elnökeként a Bartók-év előkészületeinek jelentős csúszása kapcsán már nem ad hangot kritikai megjegyzéseinek.