Nem mi tesszük ismertté Bartók Bélát a világban, hanem Bartók teszi Magyarországot ismertté – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki tegnap hivatalosan is bejelentette a Bartók-emlékévet. A zeneszerző utolsó budapesti, Csalán úti otthonában tartott eseményen az emberi erőforrások minisztere kiemelte: Bartók ügye nemzetstratégiai jelentőségű. A tárcavezető úgy fogalmazott: eddig az örökösök védték, most nekünk kell megvédeni úgy, hogy ezt a színvonalat a teljesítményünkkel tartjuk, mert ha nem tesszük, akkor az egész világon szét fogják kapkodni, és nekünk nem marad belőle semmi.
A miniszter ugyanakkor azt is elmondta: bár hetven év után változás állt be a Bartók-örökség kezelésében, az együttműködést szeretnénk tovább folytatni, mivel ez nem jogi, hanem kulturális kérdés. A zeneszerző örökségéért kulturálisan, jogi és kultúrdiplomáciai téren is mindent meg kell tennie az országnak. – Az életmű miénk, magyaroké, méltán vagyunk rá büszkék, és ahhoz, hogy a világgal még jobban meg tudjuk ismertetni, elsősorban nekünk kell ismerni, a Bartók-emlékév ezt szolgálja – fogalmazott Balog Zoltán.
A kulturális tárca nem hagyományos Bartók-évet hirdetett, hiszen a programok egy része átnyúlik 2017-re. Éppen ezért a költségvetést is két évre tervezték, összesen 1,1 milliárd forintot szán a magyar állam az emlékév rendezvényeire, ebből több mind 900 milliót az idei esztendőre irányzott elő. A támogatott programok között kiemelt helyen szerepel a tavaly szeptemberben már bejelentett kritikai összkiadás megindulása, amelyből idén két kötet jelenik meg, majd évenként további két kötetet terveznek. Szintén jelentős támogatáshoz jut a Miskolci Bartók+ Operafesztivál és a Szombathelyi Bartók Szeminárium és Fesztivál is.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a Bartók-év ne csak egy évig tartson, hanem a zeneszerző életműve folyamatosan fókuszban maradjon. Mint fogalmazott: ennek részeként már tavaly ősszel a Café Budapest is azt tűzte ki célul, hogy Bartókot mint állandó tematikát jeleníti meg és összekapcsolja a kortárs szerzőkkel. – A Zeneakadémiával együttműködve azt tűztük a zászlónkra, hogy Bartók Béla legyen közöttünk, legyen a példaképünk, méltóképpen kezeljük örökségének ránk hagyott értékeit, és ezt a világban tovább tudjuk adni az utánunk jövő nemzedékek számára – mondta, majd hozzátette: változtatni kell azon a szemléleten is, hogy köztéri szobrot állítunk, és ebben a tisztelet kimerül. Káel Csaba kiemelte: a fiatalokhoz is el kell juttatni Bartók Béla életművét. Számukra egyébként versenyek is lesznek, például népdaléneklési és kórusverseny, de meghirdetnek „Csak tiszta forrásból” címmel egy műveltségi vetélkedőt is.
A külföldi megjelenések legjelentősebb állomása kétségkívül Sanghaj lesz, ahol novemberben a művészeti fesztiválon Magyarország kerül fókuszba, és hazánk bemutatkozó programjaiban Bartók kiemelt helyet kap. Ezen Káel Csaba már évek óta dolgozik. A hazai programok közül a Müpa vezérigazgatója kiemelte a hangversenyeket, a fesztiválokat, a mesterkurzusokat, konferenciákat és a kiállításokat, utóbbiak közül három jelentőset említett, a Zenetudományi Intézet (ZTI) tárlatát, a Magyar Művészeti Akadémia és a Ludwig Múzeum kiállítását, de több kiadvány is megjelenik az emlékév során. A konferenciák közül az egyik legjelentősebbet szintén a ZTI szervezi, ezen a világ legelismertebb Bartók-kutatói tartanak előadást.
A Bartók-év egyik legjelentősebb hazai eseménye, és a szakmai reményei szerint a legjelentősebb hosszú távú hozadéka egy Bartók Béláról elnevezett rangos nemzetközi zenei verseny lesz, amelyet jövőre rendeznek meg először, és tematikáját tekintve különlegességnek számít, mindamellett a záloga lehet annak, hogy a Bartók-életmű Magyarországhoz kötődik majd a zenei világban. Erről Vigh Andrea beszélt, aki azt ígérte, márciusban a részletekről is beszámolnak majd a sajtónak.
A Zeneakadémia rektora úgy fogalmazott, számukra küldetésszerű a Bartók-életmű kezelése, az eredeti művekhez és a tiszta forráshoz való ragaszkodás, ennek részét képezi már korábban meghirdetett számos, a zeneszerzőhöz kötődő programjuk. Ezek között említette a Bartók–Pásztory házaspár budapesti búcsúkoncertjét, amelynek programját február 4-én idézik fel Várjon Dénes és Simon Izabella közreműködésével, illetve Bartók összes vonósnégyese is elhangzik az év során. Vigh Andrea kiemelte a hazai zeneiskolai hálózat jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az itt tanulók Bartók zenéjét anyanyelvként ismerik, mivel a Mikrokozmosz és a Gyermekeknek köteteinek darabjain nőnek fel.
Lapunk kérdésére elhangzott: az emlékév kommunikációja elsősorban az abban részt vevő intézmények és fesztiválok hagyományos csatornáinak – például prospektusainak, plakátjainak – és a sajtó bevonásával történik, de később a programok egységes arculatot és honlapot kapnak majd, az események külföldi népszerűsítésében pedig a Balassi Intézetre és a külképviseletekre számítanak.
A sikerpropagandát némileg árnyalja az a tény, hogy Bartók idén március 25-i, az emlékév apropóját jelentő 135. éves születésnapjára továbbra sincs hangverseny, a Zeneakadémián Buxtehude-estet tartanak, a Müpa programnaptárában pedig üres, esemény nélküli napként szerepel az évforduló. A sajtótájékoztatón elhangzott viszont előre a 2017-es év március 25-i hangversenytervezete, amelyre már a Müpa és a Zeneakadémia is előre készül. Utóbbi intézmény saját születésnapját is Bartók A kékszakállú herceg vára című operájával ünnepli az év második felében, november 14-én. Mindez tulajdonképpen azt sejteti, hogy a Bartók-év bejelentésének és a költségvetés nyilvánossá tételének a késlekedése jelentős mértékben leszűkítette az év első felének lehetőségeit, annak ellenére, hogy egy komoly szakmai grémium már fél éve dolgozik a programok kidolgozásán.
