A külföldi megjelenések legjelentősebb állomása kétségkívül Sanghaj lesz, ahol novemberben a művészeti fesztiválon Magyarország kerül fókuszba, és hazánk bemutatkozó programjaiban Bartók kiemelt helyet kap. Ezen Káel Csaba már évek óta dolgozik. A hazai programok közül a Müpa vezérigazgatója kiemelte a hangversenyeket, a fesztiválokat, a mesterkurzusokat, konferenciákat és a kiállításokat, utóbbiak közül három jelentőset említett, a Zenetudományi Intézet (ZTI) tárlatát, a Magyar Művészeti Akadémia és a Ludwig Múzeum kiállítását, de több kiadvány is megjelenik az emlékév során. A konferenciák közül az egyik legjelentősebbet szintén a ZTI szervezi, ezen a világ legelismertebb Bartók-kutatói tartanak előadást.
A Bartók-év egyik legjelentősebb hazai eseménye, és a szakmai reményei szerint a legjelentősebb hosszú távú hozadéka egy Bartók Béláról elnevezett rangos nemzetközi zenei verseny lesz, amelyet jövőre rendeznek meg először, és tematikáját tekintve különlegességnek számít, mindamellett a záloga lehet annak, hogy a Bartók-életmű Magyarországhoz kötődik majd a zenei világban. Erről Vigh Andrea beszélt, aki azt ígérte, márciusban a részletekről is beszámolnak majd a sajtónak.
A Zeneakadémia rektora úgy fogalmazott, számukra küldetésszerű a Bartók-életmű kezelése, az eredeti művekhez és a tiszta forráshoz való ragaszkodás, ennek részét képezi már korábban meghirdetett számos, a zeneszerzőhöz kötődő programjuk. Ezek között említette a Bartók–Pásztory házaspár budapesti búcsúkoncertjét, amelynek programját február 4-én idézik fel Várjon Dénes és Simon Izabella közreműködésével, illetve Bartók összes vonósnégyese is elhangzik az év során. Vigh Andrea kiemelte a hazai zeneiskolai hálózat jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az itt tanulók Bartók zenéjét anyanyelvként ismerik, mivel a Mikrokozmosz és a Gyermekeknek köteteinek darabjain nőnek fel.
