Már biztos: ez az év Bartókról szól

Balog Zoltán hivatalosan is elindította a zeneszerző születésének évfordulója köré szervezett emlékévet.

A külföldi megjelenések legjelentősebb állomása kétségkívül Sanghaj lesz, ahol novemberben a művészeti fesztiválon Magyarország kerül fókuszba, és hazánk bemutatkozó programjaiban Bartók kiemelt helyet kap. Ezen Káel Csaba már évek óta dolgozik. A hazai programok közül a Müpa vezérigazgatója kiemelte a hangversenyeket, a fesztiválokat, a mesterkurzusokat, konferenciákat és a kiállításokat, utóbbiak közül három jelentőset említett, a Zenetudományi Intézet (ZTI) tárlatát, a Magyar Művészeti Akadémia és a Ludwig Múzeum kiállítását, de több kiadvány is megjelenik az emlékév során. A konferenciák közül az egyik legjelentősebbet szintén a ZTI szervezi, ezen a világ legelismertebb Bartók-kutatói tartanak előadást.

A Bartók-év egyik legjelentősebb hazai eseménye, és a szakmai reményei szerint a legjelentősebb hosszú távú hozadéka egy Bartók Béláról elnevezett rangos nemzetközi zenei verseny lesz, amelyet jövőre rendeznek meg először, és tematikáját tekintve különlegességnek számít, mindamellett a záloga lehet annak, hogy a Bartók-életmű Magyarországhoz kötődik majd a zenei világban. Erről Vigh Andrea beszélt, aki azt ígérte, márciusban a részletekről is beszámolnak majd a sajtónak.

A Zeneakadémia rektora úgy fogalmazott, számukra küldetésszerű a Bartók-életmű kezelése, az eredeti művekhez és a tiszta forráshoz való ragaszkodás, ennek részét képezi már korábban meghirdetett számos, a zeneszerzőhöz kötődő programjuk. Ezek között említette a Bartók–Pásztory házaspár budapesti búcsúkoncertjét, amelynek programját február 4-én idézik fel Várjon Dénes és Simon Izabella közreműködésével, illetve Bartók összes vonósnégyese is elhangzik az év során. Vigh Andrea kiemelte a hazai zeneiskolai hálózat jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az itt tanulók Bartók zenéjét anyanyelvként ismerik, mivel a Mikrokozmosz és a Gyermekeknek köteteinek darabjain nőnek fel.

Lapunk kérdésére elhangzott: az emlékév kommunikációja elsősorban az abban részt vevő intézmények és fesztiválok hagyományos csatornáinak – például prospektusainak, plakátjainak – és a sajtó bevonásával történik, de később a programok egységes arculatot és honlapot kapnak majd, az események külföldi népszerűsítésében pedig a Balassi Intézetre és a külképviseletekre számítanak.

A sikerpropagandát némileg árnyalja az a tény, hogy Bartók idén március 25-i, az emlékév apropóját jelentő 135. éves születésnapjára továbbra sincs hangverseny, a Zeneakadémián Buxtehude-estet tartanak, a Müpa programnaptárában pedig üres, esemény nélküli napként szerepel az évforduló. A sajtótájékoztatón elhangzott viszont előre a 2017-es év március 25-i hangversenytervezete, amelyre már a Müpa és a Zeneakadémia is előre készül. Utóbbi intézmény saját születésnapját is Bartók A kékszakállú herceg vára című operájával ünnepli az év második felében, november 14-én. Mindez tulajdonképpen azt sejteti, hogy a Bartók-év bejelentésének és a költségvetés nyilvánossá tételének a késlekedése jelentős mértékben leszűkítette az év első felének lehetőségeit, annak ellenére, hogy egy komoly szakmai grémium már fél éve dolgozik a programok kidolgozásán.