A díszteremben kapott helyet például a palota egykori szőlőfürtös-puttós faragással díszített, márványlapos díszasztalának másolata; a szalonban, a dolgozószobában és a hálóban látható bútorok és berendezési tárgyak többsége azonban restaurált, eredeti példányok, legértékesebbjei pedig a rokokó stílusú mázas fajanszkályhák. Miután a palota előző lakói szokásukhoz híven nem széthordták vagy szétzúzták, hanem javarészt helyben elzárták a bútorokat és műtárgyakat, a magyar paloták, kastélyok és kúriák körében az egri palota ma egyike a keveseknek, amelyben megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
Virág Zsolttól megtudtuk, hogy az átadás a rejtett statikai hibák kijavítása mellett a palota két legértékesebb helyisége, az időközben felfedezett „madaras terem\" és a püspöki kápolna restaurációja miatt csúszott több évet. Mivel a földrajztudós Bél Mátyás is említette egy 1733-as leírásában, a művészettörténészek tudtak az eredetileg madaras falfestéssel díszített sala terrenáról, azaz hűsölőteremről, csak nem gondolták, hogy még létezik.
Az érseki vinotékát, az ajándékboltot, a múzeumpedagógiai gyermekmegőrzőt, a kávézóteraszt, a cukrászdát, a filmvetítőt, az internetszobát és az egykor hűtőszekrényként szolgáló jégverem installációját csak a teljességre való törekvés kedvéért említjük. Az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont kivitelezői és megrendelői is láthatóan erre törekedtek. Így lett a palota újracsiszolt ékköve a megyeszékhelynek.
