A közösség megtartó ereje

Palóc Madonnák című műsorával ünnepli negyvenedik születésnapját a Nógrád Táncegyüttes.

Ez a hozzáállás, a közösségépítés és a patriotizmus az elvándorlás problémáin is segíthet, de legalább mérsékelheti a folyamatot, ami Salgótarján és környéke szempontjából különösen húsba vágó kérdés. – A Nógrád Táncegyüttes nemcsak Salgótarjánban, de egész Nógrád megyében élen jár ebben, éppen a közösség megtartó erejével, hiszen nemcsak visszajárnak a fiatalok, de a baráti kapcsolatoknak köszönhetően igyekeznek a környezetükben elhelyezkedni, családalapítás után letelepedni, és ebben mi is próbálunk segíteni, szerencsére támogatóink is akadnak – fogalmaz az együttes vezetője.

A Nógrád Táncegyüttest a szakma a palóc kultúra képviselőjének és tudójának tartja. Négy évtized alatt olyan falvakat tudtak felvonultatni és felrakni a színpadra, amelyekről azelőtt a kutatók sem hallottak. Ennek részben az is az oka, hogy a táncosoknak csak egyharmada salgótarjáni, a többség a környező falvakból jár be, sőt Szabó János azt is elmondja, van, aki negyven kilométert utazik a próbákra. Ők a saját falvaik hagyományait is hozzák magukkal, illetve pontosan tudják, kitől és mit érdemes gyűjteni.

Más forrásból is kerül vissza palóc anyag: mint megtudjuk, Kovács József például a Nógrád Táncegyüttesből került a Magyar Állami Népi Együttesbe, és ott találkozott egy vizslási gyűjtéssel, amelyet most egykori táncegyüttese számára is szeretne feldolgozni. – Akkor tudunk a jövőbe tekinteni, a jelenben élni, hogyha megvan a megfelelő múltunk hozzá. Olyan fa nincs, amelyik gyökér nélkül megállna a földön – sorolja a közhelynek tűnő, ám nagyon is lényeges tapasztalatokat Szabó János, aki azt is elmondja: bár a palóc hagyományok éltetését és továbbadását tekintik elsődleges feladatuknak, természetesen a többi néptáncegyütteshez hasonlóan repertoárjuk a teljes Kárpát-medencét lefedi.

A palócok élő és nagyon gazdag hagyománnyal rendelkeznek. Hiába temették ezt a kultúrát sokan, a tereskei Pál Pista bácsi volt az első megdönthetetlen jele annak, hogy a hagyomány él, a nemrégiben a Fölszállott a páva gyermekszériájában győztes Haraszti-ikrek pedig az újabb bizonyítéka annak, hogy a folytonosság sem tűnt el, tovább öröklődik a zene, a tánc. Kubinyi Júlia, a Fölszállott a páva korábbi szériájának énekes döntőse is salgótarjáni, és több mint tíz évig táncolt a Nógrád házában, Lenkó Péter, a Folt zenekar prímása, a legutóbbi Ki mit tud? nyertese Mihálygergén él.

A jövő is biztosított: jelenleg 285 gyermek tanul az együttesnek köszönhetően művészeti iskolai keretek között táncot, szakkör szintjén, illetve az általános iskolai foglalkozásokon további kétezer salgótarjáni és környező falvakbeli gyermeket oktatnak a táncosaik néptáncra. Szabó János elmondja: egyre nő az igény, tavaly egy pályázatnak köszönhetően például közel félszáz iskolába jutottak el Palócokról palócoknak című rendhagyó órájukkal, amelyet hatalmas nyitottság és érdeklődés fogadott a gyermekek részéről.

Jelenleg Salgótarjánban minden általános iskola első két évfolyamán kötelezően órarendben oktatják a néptáncot, de a tervben van, hogy ezt kiterjesztik a teljes alsó tagozatra, és a Klik arról is tájékozódott, hogyan lehetne a középiskolákban is bevezetni a mindennapos testnevelés részeként heti egy tanórában. A folytonosság a családokon belül is biztosított: vannak táncosok, akiknek már az unokájuk is táncol az együttesben.

A jubiláló együttes szombaton Budapesten, a Müpa Fesztiválszínházában este hét órakor ünnepel a fővárosi közönséggel, a Palóc Madonnák című műsorukban a táncosokon kívül a Dobroda Zenekart, Fekete Borbálát, Tintér Gabriellát, Farkas Istvánt, Minik Zoltánt, Szilvási Istvánt, Terék Józsefet és a Zenthe Ferenc Színház művészeit is láthatjuk a színpadon, a darabot Susán Ferenc rendezte.