– A most is fellépő Ébrenálmodók Rituális Színházával az együttműködés mennyire inspiráló a zenekarnak?
− Az Ébrenálmodók Rituális Színházában valósággal korlátlanul él a lelkesedés és az őserő, így át tud törni a látható világba. Egyrészt a régi, eredeti Rituális Színház előadásai inspirálják, másrészt sokat hozzátesznek személyes átélésükkel. Itt elszabadulnak a szellemek, kitörnek a legfelvillanyozóbb érzések. Nemegyszer úgy érezzük, elfelejtjük a külvilágot, úgy, ahogyan van, és egy sokkal izgalmasabb forgószélbe kerülünk. Ez persze segít bennünket, felerősíti a rögtönzést, a sokoldalú, váratlan hatások elszabadulását.
− Mennyire számít a zenekarnak a közönség visszajelzése, amikor új számokat ír?
− A legjobb, amikor a közönség is társszerzővé válik: a közös átélés legmélyebb forrásaiból fakad az ár, a tombolás terjed, a ritmikus zajkeltés, hangkeltés és hangulatfokozás révén részt vesz az átélés alakításában és elmélyítésében. Ez gyakran a koncertek vége felé alakul ki, van, amikor ellenállhatatlan erővel. Ezek az élmények olyan felszabadító közösségi ünnepek nekünk, amik gyakran a koncertek legnagyobb ajándékai.
– Mi a titka a négy évtized sikerének?
− A titok előttünk is titok, mert az, amit átélünk, kimeríthetetlen, szavakkal csak közelíthető. De egy biztos: a VHK titka időtlen, mert az örök megújulás teljesebb átélésére irányul.
− Mik a terveik a jövőre?
− Gyújtogatjuk a tüzeket az emberek lelkében. Szeretnénk, ha ezek a tüzek az égig érnének, és összeérnének egymással.
