Hollandiában a múlt hét végén megnyílt Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulója alkalmából a fapapucsok országának eddigi legnagyobb költségvetéssel létrejött tárlata. Előzetesen mi is az év egyik művészeti szenzációjaként hivatkoztunk rá, de a Guardian már egyenesen az évszázad kiállításaként emlegeti a ’s-Hertogenboschban, a festő szülővárosában található Het Noordbrabants Museumba összeválogatott anyagot. Nem csoda, ugyanis tizenhét Bosch-képet mutatnak be az ismert huszonnégyből. Teszik mindezt úgy, hogy a múzeum tulajdonában egyetlen Bosch-kép sincs, tehát mindet kölcsönözték.
A hatalmas siker mellett azonban ebbe a kölcsönzési procedúrába került némi homokszem, ugyanis a Madridi Nemzeti Múzeum képtára, a Prado nem az összes ígért képet adta kölcsön a kiállításra. A Magyarmuzeumok.hu összeállításából kiderül, hogy mindez azért történt, mert Hollandiában kétségbe vonták három, a Prado tulajdonában álló Bosch-kép eredetiségét. A holland múzeum a Pradótól végül egyetlen festményt kapott kölcsön, az 1516-ban készült Szénásszekér-triptichont – ennek a képnek a szerzőségét nem kérdőjelezték meg.
A Szénásszekér-triptichonon kívül a Prado tulajdona még A balgaság gyógyítása, a Szent Antal megkísértése és A hét főbűn. A holland Bosch Research and Conservation Project munkatársai kilenc éve vizsgálják a fellelhető Bosch-képek és -rajzok eredetiségét, és szerintük ez a három kép nem Hieronymus Bosch munkája, hanem csupán a műhelyében vagy egy követője által készültek.
Ettől függetlenül a Szénásszekér-triptichon mellé a Het Noordbrabants Museum A balgaság gyógyítását és a Szent Antal megkísértését is kölcsön akarta kérni, de a Prado vezetése tulajdonképpen megsértődött az újabb kutatási eredményeken, és a két kép kölcsönzésével kapcsolatban néhány nappal a megnyitó előtt visszavonta a megállapodást.
A madridi Prado érthetően nem örül az új kutatási eredményeknek. A képtár szóvivője azt nyilatkozta, hogy a festmények nagyon fontos részei a múzeum állandó kiállításának, ezért nem adják azokat kölcsön, majd a Prado közleményben kritizálta a „rendkívül szubjektív” kutatási eredményeket. Charles de Mooij, a Het Noordbrabants igazgatója sajnálatát fejezte ki a Prado döntése miatt. Egyébként a Bosch Research and Conservation Project eredményeit két vastag kötetben közölték, a legfontosabbak pedig, hogy a projektben kilenc képet restauráltak; három, a Pradóban őrzött képet nem fogadtak el Boschként; és egy 1495–1505 között készült képet a restaurálás után a mester eredeti munkái közé emeltek.
A jubileumi Bosch-kiállítás hétmillió euróba került, a kutatás további hárommillióba, de a múzeum csak a látogatókból nem tudja visszanyerni ezt az összeget, a különbözetet kormányzati szponzorációból kell pótolni. A siker ettől függetlenül már most garantált, ugyanis a megnyitó előtt kilencvenezer jegyet adtak el a május 8-ig látogatható kiállításra.
