A szerdai előadások a közel-keleti konfliktus kialakulását vizsgálják, és próbálják a Közel-Keleten keresni a választ a menekültáradat kérdéseire. Olyan előadókat hívnak meg, akik közelebb tudják hozni a közönséghez a konfliktuszónák mindennapjait. A Conflict zone projekt két párhuzamosan futó előadássorozatból áll. Az A hetek előadásnak témája a közel-keleti konfliktus magyar szempontból, míg a B hetek előadásai a Magyarok idegenben – Magyarok Trianon és Európa határain belül címet viselik. Dezső Tamást és Vasáros Zsoltot, a Budapesti Műszaki Egyetem docensét A hét programjába hívták meg, mivel a saját szakterületükön mind a ketten jelentős közel-keleti tapasztalatokat szereztek.
Vasáros Zsolt építészeti kutatásokat végzett Szíriában, iraki Kurdisztánban, Líbiában, Jordániában és Egyiptomban. Az építésznek az a tapasztalata, hogy nem feltétlenül kell fegyveres konfliktus ahhoz, hogy régészeti anyagok és építészeti értékek pusztuljanak el, mert a Közel-Keleten másképpen közelítenek az örökségvédelemhez, mint Nyugat-Európában. Nem feltétlenül cél az építészeti értékek megőrzése. Az épületek megtartása helyett sokszor a bontás mellett döntenek.
Vasáros Major Balázs régészhez csatlakozva járt Szíriában és Irakban, ahol a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az erbíli Salahaddin Egyetem közös kutatásába kapcsolódtak be az építészek. A magyar régészek Major Balázs vezetésével a háború alatt is közreműködtek szíriai műemlékek helyreállításában, mint amilyen például a középkori keresztes erőd, Krak des Chevaliers, Margat keresztes vára és a harcok sújtotta főváros, Damaszkusz citadellája. Vasáros Zsolt számára az volt az egyik legmegdöbbentőbb tapasztalat, hogy az ottani szakemberek a háborús helyzet ellenére sem hagytak fel a műemlékek mentésével, pedig a háború és az Iszlám Állam közülük is szedett áldozatokat.
