Szerzői jogdíj és a gazdasági érdek egymást segítő értékek, nem konkurensek – mondta sajtótájékoztatón Madarász Iván, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke. – Az Artisjus legfontosabb feladata, hogy ennek megfelelő gondolkodásmódot segítsen kialakítani.
Az egyesület dalok millióit ellenőrzi folyamatosan, hányszor hangoztak el és hol: televízióban, rádióban, online csatornákon vagy élő műsorokban. Szerda délelőtt a tavalyi év adatait ismertették. 2015-ben 1392 új zeneszerzőt, dalszövegírót regisztráltak, és 18 348 új zenemű született. Ha megállás nélkül lejátszanánk ezeket, ötven napig hallgathatnánk a tavalyi termést. A műfajok között még mindig a popzene vezet, a második helyen az elektronikus és rock muzsikák osztoznak, míg a komolyzene tíz százalékos arányával továbbra is az élbolyban van.
Mint elhangzott, a szerzői jogvédő iroda tavalyi bevétele mintegy 17 milliárd forint volt. Minden korábbinál több, 16 683 hazai szerző és jogutód részesült jogdíjkifizetésben az előző esztendőben, ami a negyedével több, mint 2014-ben. A szembetűnő növekedés oka a megváltozott szabályozásban keresendő. Az Artisjus korábban öt évig tartotta rendelkezésre az olyan jogdíjakat, amelyeket nem lehetett konkrét szerzőhöz kötni, ez most az európai jogkezelési irányelvet követve három évre csökkent. Így tavaly az egyesület kivételesen nem egy, hanem háromévnyi függőben lévő jogdíjat osztott újra – árulta el Tóth Péter Benjamin stratégiai és kommunikációs igazgató.
Tavaly 1377 szerző kapott legalább havi 50 ezer forint jogdíjat, ötvenketten azonban egymillió forint feletti összeget tehettek zsebre dalaik után. A legtöbbször elhangzó mű még mindig Máté Péter Elmegyek című száma.
Az új szerzők egyre fiatalabbak, és egyre több nő ír szöveget vagy szerez zenét, arányuk a tíz évvel ezelőtti 4-5 százalékról 15 százalékra emelkedett. A bejelentett dalok többsége magyar nyelvű, de a tavalyi művek negyede angol szöveggel íródott. A szerzők tekintetében azonban más a helyzet: a kifizetett jogdíjak csupán 49 százaléka jutott hazai szerzőkhöz. Élő zenében jelentős a magyar szerzők fölénye, de a rádióban elhangzott művek esetében már csak 42 százalék a hazai részvétel. Igaz, a törvény szerint a lejátszott dalok legalább harmadának kell magyarnak lennie.
