Nagyjából másfél milliárd forinttal kevesebb volt a fikciós művek forgalma 2015-ben, mint az előző évben. Ebben a kategóriában a szépirodalom is benne van, de mivel a könyvkiadók egyben jelentik be az összes fikciós művet, és a szépirodalom meghatározása amúgy sem egyértelmű, ezért csak találgatni lehet, hogy mit jelent ez a csökkenés a szépirodalom szempontjából.
Keresztury Tibor, a felmérést készítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) az igazgatója szerint a tapasztalatok alapján nem a minőségi irodalom iránt csökkent a kereslet, inkább a gyengébb minőségű fikciós irodalom iránt, ez okozza a visszaesést. Ez azonban csak feltételezés. Tavaly egy könyvkiadóval és -terjesztővel kisebb lett a magyar könyvpiac, ráadásul a csődbe jutott Ulpius-ház is főleg fikciós művekkel, ezen belül is nagy példányszámú szórakoztató irodalommal foglalkozott. Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke szerint azonban a cég kiesése nem magyarázza meg a jelentős csökkenést.
Szintén nincs magyarázat a hétmilliárdos piaci tankönyvforgalomra. Az MKKE becslései szerint ez a teljes tankönyvforgalom (az államit is beleszámítva) 40 százaléka. Ez rendkívül magas szám lenne azután, hogy a tankönyvkiadás államosítása miatt a közoktatási tankönyveket nem a szabad piacról szerzi be a legtöbb intézmény. Hogy mit soroltak a könyvkiadók bevallásukban a tankönyvekhez, és mit vásárolhattak az iskolák vagy a szülők valójában a piacról, arra nem tudott választ adni sem az MKKE elnöke, sem az igazgató. A könyvkiadók adatszolgáltatása ugyanis csak a példányszámokra és meghatározott kategóriákra terjed ki, arra nem, hogy ezek konkrétan milyen könyveket tartalmaznak.
Ráadásul a kiadók adatszolgáltatása önkéntes, az egyesülés nem tudja ellenőrizni, és nem is bírálhatja felül az adatszolgáltatást. A piaci tankönyvforgalomba beleszámítanak a nyelvkönyvek, az alapítványi és a nemzetiségi iskolák nem állami tankönyvei, de ez sem magyarázná meg, hogy miért a szabad piacon zajlott a tankönyvforgalom majdnem fele.
A szakkönyvekre, tudományos művekre, lexikonokra, szótárakra, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványokra az utóbbi években fokozatos csökkenés volt jellemző, most viszont váratlanul jelentős, 16,3 százalékos növekedésről számoltak be a kiadók: 6,5 milliárd forintos összforgalomról, szemben a 2014-es 5,6 milliárddal. Ebből valószínűleg jelentős szeletet az új helyesírási szótár számlájára írhatunk, de Kocsis András Sándor szerint ez egyedül nem lett volna elegendő ekkora növekedéshez. Az MKKE képviselői azt sem tartják lehetetlennek, hogy a könyvkiadók adatszolgáltatásával volt a probléma, és ez a lehetőség a tankönyvek esetében is fennáll.
Az évek óta bővülő piacú gyermek- és ifjúsági könyvek tavaly is a magyar könyvkiadás egyik húzóágazatának bizonyultak. A szabad forgalmú könyvpiac 28,59 százalékát birtokolja a gyerekkönyvkiadás, és 13,1 milliárdos forgalmat bonyolított le tavaly: 23,98 százalékkal többet, mint az előző évben.
A könyvpiaci felmérést a kiadók bevallása alapján az MKKE készíti. Vannak könyvkiadók, amelyek egyáltalán nem szolgáltatnak adatokat, ilyenek például az úgynevezett félárú könyvek kiadói. Ezek többnyire közepes vagy gyenge minőségű, nagy példányszámú, olcsó kiadványokkal vannak jelen a piacon. Részesedésük az MKKE becslése alapján mindössze 800 millió forint volt, ami a töredéke a teljes, 45,8 milliárd forintos könyvforgalomnak. Tavalyelőtt 44,4 milliárdos volt ugyanez a forgalom, így 3,24 százalékos növekedést könyvelhetett el múlt évben a könyvpiac. Ha viszont a könyvkiadók által bevallott tankönyvforgalmat is hozzászámítjuk, akkor az 52 milliárdot is meghaladná a piaci könyvforgalom Magyarországon.
Évi egymilliárd forintos forgalmat mindössze tizenhárom könyvkiadónak sikerült elérnie. Az összes Magyarországon eladott könyv felét ezen kiadóknak a kínálatából vásárolták. 39 kiadó állította elő a teljes könyvpiac 80,81 százalékát. Az MKKE felmérésében összesen 163 cég vett részt.
