A Bartók-év később még sok érdekes koncertet tartogat, és a jövő évi évfordulós hangversenyt is meghirdették már, ugyanakkor tény, még a végrendeletben szabályozott Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat is csak később, a tanítási szünet elteltével osztják ki, először a szakmai elismerés történetében. Keresztbeszervezések és késlekedések sora vezetett oda, hogy az időben elhatározott Bartók-emlékév végül ugyanúgy elsikkadhat, mint a tíz évvel ezelőtti, holott nagyságrendekkel nagyobb összegeket szán rá a kormány. Mindez több kérdést is felvet, elsősorban azt: vajon tényleg meg akarja ünnepelni a magyar zenei élet Bartók Bélát? Vagy inkább tudat alatt fél szembenézni mindazzal az örökséggel, amit ránk hagyott? Valahogy úgy, mint ahogy 1956 örökségét is csak hangzatos politikai szólamokra használják.
Bartók 1881. március 25-én az azóta Romániához csatolt magyar kisvárosban, Nagyszentmiklóson látta meg a napvilágot, kerek 135 éve. Ennek alkalmából mégis lesz Bartók-koncert az évfordulón. Ma este az emlékházban Csalog Gábor játssza el a 14 Bagatellt és a zeneiskolásoknak szánt Gyermekeknek I. füzetét. A műsor meghatározó darabja a nagypéntekre emlékező Liszt-mű, a Via Crucis lesz. A Müpa a népzenei ihletésű művekre koncentrál: a Magyar képek, a Két kép, a Táncszvit, a Tizenöt magyar parasztdal, az Allegro barbaro és a Cantata profana szerepel a műsorban, amelyen Kovács János karmester dirigálja majd a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Horváth István és Szegedi Csaba énekesek, valamint Fejérvári Zoltán zongoraművész közreműködésével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!