A Nemzeti Színház fő-zeneigazgatójaként az 1848. március 15-i eseményeknek Erkel Ferenc is részese volt, ebben a teátrumban tartották este azt a spontán ünnepi koncertet, amelynek során a „Meghalt a cselszövő”, a Himnusz, a Rákóczi-induló, a Marseillaise és népdalok sora ismétlődött, a korabeli tudósítások szerint „szinte a végkimerülésig”. Gyula szülötte később sem lett hűtlen a forradalom eszméjéhez. Az Erkel Ferenc Társaság minden év március 15-én az ő műveivel és kortársai zenéjével emlékezik az évfordulóra.
– Az Erkel Ferenc Társaság történelmi hangversenyei egészen a kezdetekig nyúlnak vissza; az 1989-es megalakulást követően 1990. március 15-e óta ez lesz a XXVII. Jellemzően Erkel és elsősorban a 19. század muzsikusait, műveit mutatta be, mely előadásokon számos újkori bemutató is volt, igen sokáig a Bartók Rádió is közvetítette azokat. Ezen hangversenyeken a több mint negyedszázad alatt felvonult a magyar zenei élet színe-java, vezető énekes és hangszeres muzsikusok, kórusok és zenekarok, valamint a népzene-néptánc kiválóságai is – tudjuk meg Somogyváry Ákos karnagytól, az Erkel Ferenc Társaság elnökétől.
Erkel és európai kortársai – áriák, kettősök, zongoraművek címmel tartják az idei műsort, amelyen Áchim Erzsébet zongora-, valamint Schnöller Szabina és Jekl László énekművészek is színpadra lépnek holnap a gyulai polgármesteri hivatal dísztermében, mellettük a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart hallhatjuk Somogyváry Ákos vezényletével.
A koncert a Bánk bán előjátékával indul, Erkel korai operájával, a Bátori Mária részletével folytatódik, majd Jekl László a Brankovics Györgyből énekli Brankovics áriáját. Nem maradhat el a Bánk bánból Melinda áriája, majd az István Királyból István monológját hallhatjuk.
A második rész programját Erkel kortársainak művei alkotják: Rózsavölgyi Márk Első magyar kör-táncza, Verdi, Gounod és Donizetti operarészletei, valamint Kacsóh Pongrácz Rákóczi című daljátékának nosztalgikus áriája, a Rákóczi megtérése. Rózsavölgyi többszörösen is kapcsolódik március 15-höz: a Pilvaxban gyakran hegedülő muzsikus Petőfi barátjaként a forradalom szellemi előkészítésében még részt vett, de már azt nem érhette meg, 1848 januárjában elhunyt. Ő alapította fiával a Rózsavölgyi társaságot.
Az eseményen adják át a nemrég elhunyt Baranyó Géza családjának azt az elismerést, amelynek értelmében alapszabály-módosítással posztumusz az Erkel Ferenc Társaság örökös tiszteletbeli alelnökévé választották a gyulai közélet meghatározó alakját. Szőnyi Judit és Szőnyi Zoltán zongoraművész-karmester nemzetközi tiszteletbeli elnök lett, és három további tiszteletbeli tagot is választottak: ezt a megtisztelő címet Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, a debreceni Kántus vezetője, Ittzés Mihály, a Kodály Társaság elnöke és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója viselheti.
