„Bartók idén március 25-i, az emlékév apropóját jelentő 135. éves születésnapjára továbbra sincs hangverseny, a Zeneakadémián Buxtehude-estet tartanak, a Müpa programnaptárában pedig üres, esemény nélküli napként szerepel az évforduló” – írtuk az idei Bartók-emlékévet bejelentő sajtótájékoztató után, január 26-án.
Mára viszont kiderült, hogy mégsem lesz március 25-én üres a Müpa programnaptára, ugyanis az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint koncerttel tisztelegnek Bartók Béla előtt születése 135. évfordulója alkalmából – március 25-én. Mindezt sikerült hat nappal az évforduló előtt nyilvánosságra hozniuk.
Bartók műveit egyébként a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara adja elő Kovács János vezényletével, az énekszólókat Horváth István (tenor) és Szegedi Csaba (bariton) adja elő, zongorázik Fejérvári Zoltán.
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben tartandó ünnepi hangversenyen a magyar népzenéé, bartóki meghatározással élve: a magyar parasztdaloké a főszerep.
„Olyan alkotásoké, amelyekben a hagyományhoz való kapcsolódást éppúgy megtapasztalhatjuk, mint a modernséget, a nyugati zene stílusainak és műfajainak feldolgozását éppúgy, mint a hazai népzene és a környező népek folklórja iránti elkötelezettséget”
– áll a Müpa közleményében.
Felcsendül a Magyar képek-sorozat, korábbi, népdalokat feldolgozó zongoradarabok 1931-es áthangszerelése. A Két kép az impresszionizmus eszközeit is felhasználva a magyar vidéket jeleníti meg. A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára 1923-ban keletkezett Táncszvit eredeti célja a Duna menti népek zenéjét jellemző motívumok bemutatása volt.
Elhangzik a Tizenöt magyar parasztdal (BB 79, Sz 71) is. Az Allegro barbaro ütőhangszer-effektusai mögül is népdal illúzióját keltő téma bukkan elő. A Cantata profana Bartók vezéreszméjét, a népek testvérré válását kívánta megfogalmazni.
