Úgy tűnik, hosszú távon egyre több forrás koncentrálódik majd a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete körül. A Hild-villa felújítása mindösszesen egymilliárdos beruházás, a kutatók száma pár éven belül huszonöt-harmincra nőhet, és van néhány komolyabb pályázati tervük is; a Visegrádi Alaphoz benyújtott projektekkel kapcsolatban már most százmilliós nagyságrendű támogatásokban gondolkodnak.
Egyelőre hat fő- és két mellékállású kutatója van az intézetnek; van, akinek a doktori fokozata sincs még meg. Kocsis Miklós úgy fogalmazott: olyan kollégákat válogattak, akik „képesek és hajlandók” az intézetben dolgozni. Nem speciális részterületekre kerestek kutatókat, inkább olyanokat, akik hajlamosak egészében, több művészeti ágra kiterjedően, társadalmi összefüggésekben is gondolkodni a művészetről, és van bennük némi gyakorlatias hajlam is – a kutatások egy részét közvetlen „hasznosításra” szánják, például a színházmarketinggel kapcsolatos, nemrég lezárult kutatásból a színházak profitálhatnak a tervek szerint.
Idén legfeljebb tizenhárom főre nő a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetnél dolgozó kutatók száma, de állítólag nagy az érdeklődés a közalkalmazotti pozíciók iránt: az intézetet vezető Kocsis Miklós állítása szerint több száz pályázó jelentkezett a kutatói helyekre, közülük válogattak. Akinek nincs meg a PhD fokozata, annak rövid idő alatt meg kell szereznie.
Az ide tizenhárom fő nem a teljes szám, normális üzemmódban 25-30 belső kutató munkatársa lesz a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének, de ez a létszám Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára szerint még jövőre sem lesz meg, 2017-ben a költségvetéstől függően valahol tizenhárom és huszonöt között alakul ez a szám. Közben megbízás útján külsősöktől is rendelnek kutatói munkát. A közeljövőben megjelenő kutatásaik is így készültek
A könyvsorozat címe Fundamenta profunda, vagyis „mélyalapozás”, és elég sok kultúrpolitikai és kultúrmenedzsment vonatkozású anyag szerepel az első kötetek között. A művészeti felsőoktatás helyzetével, filmfinanszírozással, színházmarketinggel, művészeti joggal foglalkoznak majd az első kötetek, ősszel pedig a fiatalok kultúrafogyasztási szokásait vizsgáló felmérésbe kezdenek. Lesz egy oral history kutatásuk is, ahol idős művészeket faggatnak majd művészetelméleti kérdésekről.