Tudták, hogy a költő Zrínyi által elbeszélt szigetvári ostrommal egy időben, 1566-ban Gyulát is körbekerítette a török? Ugyanannak a seregnek egy mellékserege, amelyik Szulejmán vezetésével Szigetvárat elfoglalta, Gyulát is támadta. A török nem tudta bevenni a várost, de két hónapnyi ostrom után Kerecsényi László várkapitány feladta a várat – szabad elvonulás fejében –, a török azonban rátámadt a kivonulókra.
Gyula ostroma sokkal kevésbé közismert, mint a kötelező tananyagban is szereplő sziget(vár)i veszedelem, mégis mindkettő éppen 450 éve történt. Akkoriban még egész másképp nézett ki Gyula, és nemcsak azért, mert más volt a településszerkezet, hanem mert a Fehér-Körös a szabályozása előtt még körbefolyta a várat is magában foglaló kis szigetet, a Szigeterődöt. Éppen ez a természeti adottság tette védhetővé az Alföldön ezt a végvárat, amelyet egy palánkvár is körbevett. Ezen a szigeten található a ma Almásy-kastélyként is ismert épület, amelyet a helyiek Harruckern–Wenckheim-kastélynak is hívnak korábbi uraikról.
Nemcsak a vár története érdekes, hanem a kastélyé is, amely különösen fontos szerepet játszott nem csupán Gyula, de az egész magyar nemzet kultúrtörténetében. Ennek parkjában komponálta Gyula híres szülötte, Erkel Ferenc többek között a Bánk bánt, de a kastély termeiben húzta meg első ecsetvonásait a festeni tanuló fiatal Munkácsy Mihály is, aki az asztalosinas-évek végén elkapott váltólázból nagybátyjánál Gyulán lábadozott, és lett a Wenckheim családnak dolgozó Szamossy Elek festőművész tanítványa. Ebben a kastélyban láthatott Magyarországon a főúri közönség először kastélyszínházi előadást, 1746-ban, és a kastély rendszeres vendége volt a vértanúhalált halt Boldog Apor Vilmos is, aki püspökké szentelése előtt gyulai plébánosként tevékenykedett.
Ugyan nem kifejezetten a kastélyhoz kapcsolódik, de Gyulán tanulta ki a mesterséget az Ajtósról származó Dürer Albert, aki később Nürnbergbe kerülve I. Miksa császár aranyművesévé vált, az ő fia a világhírű Albrecht Dürer festő. Maga a Dürer név is az Ajtósi német fordításának, a Türernek elírásból fakadó változata. Gyulához a kortárs művészetek is kapcsolódnak: Kiss Anna Kossuth-díjas költő, író, Krasznahorkai László szintén Kossuth-díjas író is itt született, de itt alkotott Kohán György és Koszta Rozália festőművész is. A Mogyoróssy János Városi Könyvtár immár 180 éves, számos programja közül kiemelkednek a telt házzal futó slampoetry-estek.