A Magyar Művészeti Akadémia térnyerése az elmúlt időszakban a legtöbbet vitatott kultúrpolitikai ügy lett. A Századvég szerint a 2011-ben, a második Orbán-kormány alatt létrehozott köztestület számos konfliktusfelületet nyitott meg a magyar kulturális életen belül. „Az állami szerepvállalás erősödése nem kedvezett a centrális politikai erőtér koncepciójának. Az értékviták olyan mértékben megosztották a szellemi-kulturális elitet, mely még a kormányzat mögött álló értelmiségi bázis egy részét is szembefordította a kormánnyal. ( ) Megítélésünk szerint a kormányzatot támogató szellemi holdudvar szűkülése és megosztottsága hosszabb távon politikai veszélyforrást is jelenthet” – idézte a VS.hu az egyik, 2012 decemberében készült tanulmányt. Az online lap a Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához jutott hozzá peres úton, ezeket cikksorozatban ismertették, pénteken a kulturális terület került sorra.
A cikk szerint nem csak a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Könyvtár sem aratott osztatlan sikert az elemzők körében. Bár az elemzés szerint egy nemzeti érzelmű könyvsorozat „tovább erősítheti a jobboldali konjunktúra kulturális kötőanyagát adó nemzeti önbecsülést”, a Kerényi Imre nevével fémjelzett Nemzeti Könyvtár szerintük egyenesen a politikai károkozás kérdését veti fel. Káros volt például az értékelés szerint külön kötetet szentelni Tormay Cécile-nek, „aki a húszas-harmincas években zsidó világ-összeesküvésekről értekezett és vállaltan fasisztának tekintette magát. Az ilyen előképek rehabilitálásából a kormány aktuális értékszempontjaira lehet következtetni.”
A kitüntetésekkel kapcsolatban is szigorú volt a Századvég elemzője: „Az elhibázott kitüntetés-politika kézzel fogható politikai károkkal járt. Tovább gyengítette a kormány értelmiség-politikáját, aláásta a szakmai megbecsülés elismerését célzó díjak társadalmi presztízsét” Ilyen elhibázott kitüntetésnek tartja az elemzés a rasszista kijelentéseiről ismert, Echo TV-s Szaniszló Ferenc 2013-as Táncsics-díját és azt is, amikor Balog Zoltán a moldvai zenét játszó Kárpátia Folkműhely helyett tévedésből a Kárpátia zenekar frontemberét, Petrás Jánost tüntette ki a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozatával.
Az elemzések szerint a kormánynak egy új szereplő bevonásával lehetősége lett volna az értékviták marginalizálására, de az MMA ténykedése éppen ennek ellenkezőjét érte el. „A kultúrpolitikai erőtér még széttagoltabbá vált, az intézményes szerkezet nem volt alkalmas a felmerülő konfliktusok tompítására, a területért felelős államtitkárságnak pedig nem sikerült megerősítenie érdekérvényesítő képességét. A formális kormányzati struktúrán kívül elhelyezkedő szereplők jutottak jelentős befolyáshoz, hatásuk meghatározóvá vált a kulturális diskurzus formálásában” – írják.
