Liszt Ferenc életművére fókuszálnak

Liszt-koncertekkel kezdődik a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a budai Várban a cigányzene történetéről nyílik kiállítás.

– Az volt a célunk, hogy ne csupán a virtuóz évekből válogassunk darabokat, hanem minden korszakból adjunk ízelítőt – vallja a műsor összeállításáról Balog József. – Lesznek olyan közismert művek is, mint a program elején hallható Funérailles, de olyan időskori Liszt-alkotások is, mint a Szürke felhők és a Rezignáció, amelyekkel talán egyre többször találkozhat a közönség, de még mindig nem annyira közismertek, mint egy-egy opera-parafrázis – fogalmaz az elmúlt másfél évtizedben a legnehezebb romantikus művek hivatott előadójává vált művész, aki számos rangos magyar és nemzetközi versenyen is sikeresen szerepelt.

– Legalább akkora újító volt, mint Beethoven, de lehet, hogy még őt is túlszárnyalta. A kései munkássága előkészítette a XX. századi zenét, munkásságába foglalva a komolyzenei irányzatok szinte mindegyikét. Az avantgárdtól kezdve Bartók művészetén át a hollywoodi filmzene is elképzelhetetlen volna ma nélküle – vallja Liszt Ferenc életművéről Balog József.

Az elhangzó művek közül nem maradnak ki a Magyar rapszódiák sem, a koncerteken a XIII. és a XII. szólal meg. A szünet után a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Medveczky Ádám karmester vezényletével közreműködik a versenyművek előadásában mindkét programban. Az első, 11 órakor kezdődő, Balog-féle koncerten a Haláltánc és a Magyar fantázia hangzik el, délután háromkor pedig az Esz-dúr és az A-dúr koncertet hallhatjuk Farkas szólójával. Ez az utóbbi koncert tisztelgés Cziffra György zongoraművész emléke előtt is, aki az idén lenne 95 éves.

Szintén Liszthez kapcsolódik, hogy „Húzd rá cigány! A »czigány zene« Liszttől a hungarikumig” címmel nyílik kiállítás holnap a budai Várban, a Szentháromság téren található Magyarság Házában; a magyar cigányzene történetét bemutató tárlat június 30-ig látogatható. Nem a hagyományos cigány népzenére, hanem a városi népies műzenére fókuszál, arra, amely a reformkorban a magyar kultúra számos alkotásának – így Liszt műveinek is – fontos ihlető forrásává és kifejezőeszközévé vált. A kiállítás egyik legfontosabb forrása Liszt Ferencnek A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című, 1861-ben megjelent könyve.

Mozart Idomeneóját szintén vasárnap, este hattól a Müpában láthatjuk olyan sztárénekesekkel, mint a mexikói Ramón Vargas és az orosz Margarita Grickova, Elektrát a leghíresebb operaházakban főszerepeket éneklő, a Luciano Pavarotti-énekversenyt megnyerő Serena Farnocchia alakítja, Ilia szerepében pedig Baráth Emőkét, a nemzetközi operaéletben is sikeres fiatal magyar szopránt hallhatjuk.