Az egész világon táncol a magyar

Végre határon túli helyszínek is bekapcsolódnak a táncház napjának ünneplésébe. Kallós Zoltán üzent.

2016. 05. 06. 8:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ötödik alkalommal rendezik meg szombaton a táncház napját, amellyel az 1972-es első táncházra emlékeznek. Idén először határon túli helyszínek is bekapcsolódnak az ünneplésbe. Mindez a nemzetpolitikai államtitkárság által indított, a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak köszönhetően valósul meg, ugyanakkor a központi helyszín továbbra is a Liszt Ferenc tér marad.

Már csak azért is, mert itt, a mai Írók boltja épületében tartották az első budapesti táncházat 45 éve. Ez ma már történelem, a Sebő–Halmos–Éri trió muzsikált, és ugyan a program zárt volt, meghívásos alapon lehetett bejutni a négy táncegyüttes, a Bihari, a Bartók, a Vasas és a Vadrózsák táncosainak, az érdeklődés elindított egy lavinát, és nem sokkal később mindenki felé nyitottá váltak a táncházak.

A táncház napját civil kezdeményezésre rendezték meg először, házigazdája az első táncház prímása, Halmos Béla volt. A legendás prímás emlékére alapított Halmos Béla-vándordíjat és -emlékérmet a holnap esti koncerten adják át a Zeneakadémián. E nap üzenetét az idén az erdélyi táncházmozgalom egyik legjelentősebb alakja, a Kossuth-díjas néprajzkutató, Nemzet Művésze, Kallós Zoltán fogalmazta meg, videoüzenetét a világ számos pontján bejátsszák majd a találkozó résztvevőinek.

A programok az egész hétvégét átölelik: ma estétől vasárnap reggelig New Yorktól Kézdivásárhelyig több mint 30 helyszínen szól majd a magyar népzene, táncolnak, énekelnek, mesét hallgatnak, kézműveskednek kicsik és nagyok. A UNESCO által is elismert magyar táncházmódszer ugyanis öszzeköti a világon szétszóródott magyarságot: az identitás megőrzésének egyik legfontosabb eszközeként számos táncház működik az elcsatolt területeken és a ’45-ös, ’56-os emigráció főbb központjaiban Nyugat-Európától Amerikáig, amellyel a saját hagyományos magyar kultúrát a 21. században is a mindennapok részeként tudják megélni, megőrizni az odajárók.

A Liszt Ferenc téren délelőtt tízkor kezdődnek a programok, este hétig többek között szatmári, gyimesi, gömöri, rábaközi, szilágysági, szászcsávási és felcsíki táncokat tanítanak, emellett közös éneklés, népi gyermekjátékok és kézműves-foglalkozások sora várja az érdeklődőket minden korosztályból. A holnap esti zeneakadémiai műsort Jagamas és tanítványai kevéssé ismert gyűjtéseiből állította össze Pávai István népzenekutató Szerettől a Szamosig címmel, ezen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének növendékei muzsikálnak.

A központi helyszínen kívül az anyaországban lesz táncház napja rendezvény Dinnyésen, Dunakeszin, Dunaújvárosban, Hollókőn, Komlón, Martonvásáron, Mezőkövesden, Móron, Pécsett, Szécsényben, Tatabányán és Tésen, a Kárpát-medence több pontján, például Erdélyben Fogarason, Zsobokon, Szászrégenben, Nagyszalontán, Vajdaszentiványban, a muravidéki Lendván, valamint Kárpátalján Munkácson és Huszton. Európában Londonban és Prágában, a tengerentúlon pedig Torontóban és a New York-i Magyar Házban gyűlnek össze a táncházasok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.