Tavaly ősszel derült ki, hogy a Néprajzi Múzeum nem költözik a „radiátorba”. Az intézmény a Liget-projekt részeként eredetileg a Dózsa György út–Ajtósi Dürer út sarkán, a francia Vallet de Martinis és a DIID építésziroda terve alapján felhúzandó, fűtőtestre emlékeztető épületben talált volna új otthonra. Ám a végeredmény a hírek szerint nem nyerte el sem a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, sem Orbán Viktor miniszterelnök tetszését, így októberben elvetették a terveket. A Néprajzi Múzeumra új pályázatot írtak ki: a Ligeten belül, ám új helyszínre, hiszen az eredeti sarkon az egykori Városligeti Színházat húzzák majd fel.
A nemzetközi, meghívásos tervpályázat 2015 végén rajtolt, és számos világhírű építész mérette meg magát, pályázott mások mellett a nemrég elhunyt Pritzker-díjas alkotó, Zaha Hadid is. A mezőnyt egy nemzetközi zsűri értékelte.
A bíráló bizottság végül egyhangúan a Dagály Úszóarénát is jegyző Napur Architect Kft. építésziroda vezette konzorcium pályázatát hozta ki nyertesnek. Indoklásuk szerint a pályaműben megálmodott múzeum tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. Az íves, két végén a magasba emelkedő, középen a földbe süllyedő múzeum a tervek szerint a Városligeti fasor végénél, az ’56-os emlékmű területén épül.
Ferencz Marcel építész, a Napur vezetője lapunknak elmondta, bár olyan tervezők indultak a pályázaton, akikről ők még az egyetemen tanultak, nem ijedtek meg a nagy nevektől, bíztak magukban és a legjobbat akarták létrehozni. Hozzátette, rajta kívül Détári György tervező, illetve Szántó László statikai tervező vezették a projektet.
A tervezéskor az első számú szempont az volt, hogy az épület ne sértse az ’56-os emlékművet – hangsúlyozta az építész. Fontosnak tartották azt is, hogy a múzeum illeszkedjen a fasor zöld tengelyébe. – Így az épület két végét kiemeltük és bezöldítettük – fogalmazott Ferencz Marcel. Ezzel közösségi térré elevenedhet a terület, a magaslati pontokból belátható lesz a Liget, de ellátni majd a Hármashatár-hegyig is. Az íves épületre lépcsőkön lehet majd feljutni.
– A külső megjelenés érvényesül belül is – árulta el az építész. A főlépcső ívesen vonul végig az épületen. Az emlékmű alatti, földbe süllyesztett részben egy 6500 négyzetméteres kiállítótér és a kiszolgálóterek kapnak helyet, az épület egyik oldalán a kutatási szárny, a másik oldalon pedig többek között a látogatóközpont és az éttermek helyezkednek majd el. A múzeum 2019-re készülhet el.
A Liget-projekt komoly vitákat vált ki. A civilek aggódnak a zöld területért, a beruházást vezető Városliget Zrt. szerint ugyanakkor a park zöldebb lesz, mint korábban. Mint ismert, a Városligetbe a Néprajzi mellett további két teljesen új múzeum is felépül: a Magyar Zene Házát a japán Fudzsimoto Szu, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig a szintén japán SANAA építésziroda tervezi.
