Gál Vilmos, a tárlat társkurátora kiemelte az anyagból Amberg József sorozatát, aki megdöbbentő minőségben dokumentálta a súlyos harcok sújtotta Józsefváros helyszíneit, majd a grafikákból otthonában készített élethű akvarelleket. Több itt látható műve apró részletekig, látószögükben is megegyezik a velük párosított archív fotókkal. Amberg mellett számos művész, köztük Borsos Miklós, Marosán Gyula, Baranyay András, Nagy Éva, Kusztos Endre és Ambrus Győző is készített sorozatot a forradalmi eseményekről, egészen a menekülés, az ausztriai menekülttáborok mindennapjaiig.
Kondor Béla nagyméretű munkái, például A forradalom angyala című festménye mellett Anna Margit Akasztás című műve, valamint Görgényi István menekülteket ábrázoló festménye a kiállítás legfigyelemreméltóbb alkotásai közé tartozik. A tatabányai festő több mint hatvan művet készített ’56-ról, ezeket csendéletekké festette át, az eredetiek csak restaurálásuk után váltak láthatóvá (a cím a megtorlás árnyékában ily módon titkolt, elrejtett és elásott művekre is utal).
A legértékesebb grafikák az Argentínában alkotó Szalay Lajostól származnak, akit Gál szerint Picasso még önmagánál is nagyobb tehetségnek tartott, míg a kiállítás büszkesége Marc Chagall egyetlen ismert, 1956-os témájú grafikája.
A Nizzából kölcsönzött Anya gyermekkel című alkotáson békegalamb óvja a gyermekét ölelő anyát egy égő város mellett. A kurátor elmondta, a litográfiára a múzeum művészettörténésze, Gödölle Mátyás hosszú kutatás után bukkant rá a Musée National Marc Chagall katalógusában. Chagall képe mellette Franciszek Starowieyski síró galambot ábrázoló rajzai láthatók, amelyek szimbólummá váltak a magyar forradalommal szolidaritást vállaló Lengyelországban.
