Akár bonthatnak is a Palotanegyedben

Az állam kiköltözteti a MÁV Szimfonikusokat belvárosi központjából s elajándékozza a Károlyi-palotát.

Két évvel ezelőtt a MÁV több ezer ingatlanjáról – köztük számos palotáról, üdülőről – mondott le az állam javára, mondván, az ingatlanok fenntartása igen nagy anyagi terhet ró a vasúttársaságra. Így került a magyar főváros frekventált részén, a józsefvárosi Palotanegyedben, a Múzeum utca 11. alatt álló Károlyi-palota is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. birtokába 2014 februárjában. Hatvanöt éve itt található a MÁV Szimfonikus Zenekar székháza és próbaterme, amely koncerteknek is a helyszíne, az épületet (több más ingatlannal együtt) a Károlyi grófi családtól 1949 augusztusában kobozta el a magyar állam.

Bár a parlament idei tavaszi ülésszaka korán zárult, a kormány még az utolsó napokban is hozott számos határozatot. Egyikét, az 1287/2016-os számú kormányhatározatot, amely a június 8-i Magyar Közlönyben látott napvilágot, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyar Ortodox Exarchátus nyilván nagy örömmel olvasta: ebben az áll, hogy az egyház vagyonkezelésébe, majd a tulajdonába kerül a Múzeum utcai palota, hogy közfeladatot lásson el. A nemzeti fejlesztési miniszternek pedig 2017. március végéig kell gondoskodnia az ingatlan jelenlegi használóinak kiköltöztetéséről. Jelenleg hat bérlője van az épületnek, egyike a MÁV Szimfonikus Zenekar.

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik sajátossága, hogy a zenekar igazgatója, Lendvai György az Origo újságírójától értesülhetett arról, hogy költözniük kell, míg az igazgató ezek után közölhette a hírt a zenekart működtető alapítvány alapítójával, a MÁV-val. A hírportál megírta: a 2200 négyzetméteres alapterületű, kétemeletes palotát az MNV Zrt. mindössze 290 millió forintos értéken vette át a MÁV-tól – miközben a kormányhatározatban az áll, hogy az exarchátus az épületet ingyen kaphatja meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a kérdésre, hogy milyen közfeladatot fog ellátni az egyház az épületben, azzal a nyegle válasszal szolgált: majd kiderül, ha a felek aláírták a szerződést. Az Emminek a közfeladat-ellátás megkötésére 2017. március végéig adott határidőt a kormány. A hírportálnak a vagyonkezelő azt is fontosnak tartotta megjegyezni: a Lotz Károly freskójával is díszített épület felújítási költségeit nem az állam fogja állni. S ennek a mondatnak lehet jelentősége.

A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból ugyanis úgy tudja: volt esély arra, hogy magánbefektető bevonásával az állam áldozzon is valamit az épület felújítására. A Károlyi család ugyanis – miután az állam tulajdonába került az épület – kezdeményezte, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, egy nonprofit és egy forprofit vállalkozás miként tudna egy tető alatt működni a palotában. Azaz: hogyan lehetne egy olyan kulturális központot működtetni az épületben, amelynek fenntartását egy jövedelmező vállalkozás segíti. Ennek alapján részletes, európai színvonalú terv készült az épület felújításáról, amely a korszerűsített koncertterem mellett az épület egy részében – a műemléki sajátosságok megőrzésével – egy hotelnek adott volna helyet. Ebben partner lett volna egy nagy, Budapesten is jelen lévő szállodalánc is. A terv megjárta a Miniszterelnökséget, ahol elvi támogatást kapott, de az MNV Zrt. előtt sem volt ismeretlen.

A Skalnitzky Antal és Pucher József tervei alapján, 1869–71-ben épült, eklektikus stílusú palota furcsamód két helyrajzi számra van bejegyezve a földhivatalnál – az épület egyik része műemléki védelem alatt áll, a másik nem. Elvben az sem kizárt, hogy az új tulajdonos az épület egyik részét lebontatja. Bár a Magyar Ortodox Exarchátus nem nyilatkozik, meg nem erősített hírek szerint van szándéka a bontásra: állítólag szemináriumot létesítene az épület műemlékileg védett részében, míg a jogszabályok alapján a lebontatható épületrész helyén templomot építtetne. (Annyi bizonyos: miután a Konstantinápoly fennhatóságát elismerő Magyarországi Orthodox Exarchátus szervezetileg is elkülönült a Moszkvához hű Magyar Ortodox Egyházmegyétől, perre mentek a Petőfi téri ortodox templomért, amelyben az exarchátus vesztett, s Budapesten jelenleg csupán egy kápolnája van.) Az exarchátusnak a 2011-es népszámlálási adatok szerint 1700 híve van hazánkban.