A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból ugyanis úgy tudja: volt esély arra, hogy magánbefektető bevonásával az állam áldozzon is valamit az épület felújítására. A Károlyi család ugyanis – miután az állam tulajdonába került az épület – kezdeményezte, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, egy nonprofit és egy forprofit vállalkozás miként tudna egy tető alatt működni a palotában. Azaz: hogyan lehetne egy olyan kulturális központot működtetni az épületben, amelynek fenntartását egy jövedelmező vállalkozás segíti. Ennek alapján részletes, európai színvonalú terv készült az épület felújításáról, amely a korszerűsített koncertterem mellett az épület egy részében – a műemléki sajátosságok megőrzésével – egy hotelnek adott volna helyet. Ebben partner lett volna egy nagy, Budapesten is jelen lévő szállodalánc is. A terv megjárta a Miniszterelnökséget, ahol elvi támogatást kapott, de az MNV Zrt. előtt sem volt ismeretlen.
A Skalnitzky Antal és Pucher József tervei alapján, 1869–71-ben épült, eklektikus stílusú palota furcsamód két helyrajzi számra van bejegyezve a földhivatalnál – az épület egyik része műemléki védelem alatt áll, a másik nem. Elvben az sem kizárt, hogy az új tulajdonos az épület egyik részét lebontatja. Bár a Magyar Ortodox Exarchátus nem nyilatkozik, meg nem erősített hírek szerint van szándéka a bontásra: állítólag szemináriumot létesítene az épület műemlékileg védett részében, míg a jogszabályok alapján a lebontatható épületrész helyén templomot építtetne. (Annyi bizonyos: miután a Konstantinápoly fennhatóságát elismerő Magyarországi Orthodox Exarchátus szervezetileg is elkülönült a Moszkvához hű Magyar Ortodox Egyházmegyétől, perre mentek a Petőfi téri ortodox templomért, amelyben az exarchátus vesztett, s Budapesten jelenleg csupán egy kápolnája van.) Az exarchátusnak a 2011-es népszámlálási adatok szerint 1700 híve van hazánkban.
