Az én igazi vezéreszmém, aminek, amióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás! – írta Bartók Béla, és ebből a gondolatból kiindulva jön létre a Bartók Európáért Fesztivál is, amelyet a zeneszerző születésének 135. évéhez és a Bartók-évhez kapcsolódva, halálának évfordulója környékén, szeptember végén rendez meg a Concerto Budapest.
– Nem is annyira Bartók zenéjét, hiszen azt ismerik és sokat játsszák, sokkal inkább a szellemiségét szeretnénk megmutatni az európai országoknak – mondta Keller András az új programsorozatról. A Concerto Budapest vezetője annak kapcsán beszélt a zenekar terveiről, hogy az egykor Solti György által is vezetett Londoni Filharmonikus Zenekar igazgatója és művészeti vezetője, Timothy Walker is társult a kezdeményezéshez, és egy szűk körű beszélgetésen osztották meg a magyar sajtóval a fesztivál koncepcióját.
Timothy Walker üdvözölte a kezdeményezést, kiemelve: egyik legprogresszívabb pontja az, hogy minden évben más országba utazik a fesztivál. Mint mondta, egyrészt ez lehetőséget ad az ismétlésre is, másrészt a Concerto és a Londoni Filharmonikusok mellett minden alkalommal harmadik zenekarként egy helyi együttes csatlakozik. Idén a Münchener Kammerorchester (Müncheni Kamarazenekar) és a Münchener Philharmoniker (Müncheni Filharmonikusok) vesz részt a szeptember 25–29-ig a bajor fővárosban zajló koncertsorozaton, amely nagy és ismert műveket sorakoztat fel.
Mindjárt az első alkalommal a Concerto Budapest többek között A kékszakállú herceg várát adja elő koncertszerűen, a Magyarországon is jól ismert Petra Lang, valamint Gidon Saks szólójával. Persze nem csak Bartók-művek hangzanak majd el, például a szeptember 26-i hangversenyen a Bartók által legjobban csodált Debussy két művét is előadják, az Egy faun délutánját és az Ibériát A csodálatos mandarin előtt. Beethoven és Liszt is visszatérő eleme a koncerteknek, de kimagaslik a szeptember 27-i kamaraest, ekkor ugyanis emblematikus magyar művek sorát hallhatja a közönség, például Liszttől Bartókon át a kortárs szerzőkig, Kurtág, Eötvös, Ligeti jelentős alkotásait. Ezen a hangversenyen például a Keller Quartet zenél, de hallhatjuk Klenyán Csabát, Simon Izabellát, Perényi Miklóst, Zempléni Szabolcsot és Várjon Dénest is. A két utolsó napon a müncheniek zenélnek, akik Bartók mellett Veress Sándort és Ligetit is játszanak.
Maga a szimfonikus zenekari lét olyan ideális társadalmi-politikai modell lehetne, amiből meríthetnének a politikusok: a zenekarban mindenki kiszolgáltatott mindenki másnak, egyik a másik nélkül nem tud létezni, és bármelyik lehet egyik pillanatról a másikra szólista vagy alárendelt – fogalmazott Keller András. Hangsúlyozta: nincsenek politikai céljai ezzel a hasonlattal, de éppen emiatt tartotta fontosnak, hogy mindenképpen zenekari fesztivállal mutassák be Bartók szellemiségét.
A fesztivál egyébként jövőre Lengyelországba utazik, utána pedig London, Párizs és Brüsszel a többi tervezett állomás.
