Elkezdődött a Néprajzi új időszámítása

Kemecsi Lajos főigazgató sajtóreggelin mondta el, hogy a külcsín után milyen lesz a Néprajzi belbecse.

Magával ragadó volt az az alázat, amellyel a nyertes építésziroda kezelte a környezetet – emelte ki Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója egy háttérbeszélgetésen. Szólt arról is, hogy a kiírást is a múzeum által megfogalmazott kritériumokhoz alakították.

Ahogy korábban megírtuk, a bírálóbizottság egyhangúlag a Dagály Úszóarénát is jegyző Napur Architect Kft. építésziroda vezette konzorcium pályázatát hozta ki nyertesnek. Indoklása szerint a pályaműben megálmodott múzeum tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. Az íves, két végén a magasba emelkedő, középen a földbe süllyedő múzeum a tervek szerint a Városligeti fasor végénél, az ’56-os emlékmű területén épül.

A Napur terve szerint a 25 ezer négyzetméternyi múzeum földbe süllyesztett részében a látványraktárak mellett az állandó kiállítás 3000, az időszaki tárlatok pedig 2000 négyzetméteren várják majd a látogatókat.

A Néprajzi Múzeumban kap majd helyet a múzeumi negyed információs látogatóközpontja, az épület egyik oldalára a kutatási szárny és a ligetre néző könyvtár kerül, a másik oldalra pedig a látogatóközpont és a gyerekmúzeum. Utóbbi egyedülálló még Magyarországon, itt nemcsak hagyományos múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják majd a fiatalabb generációt, de a hálórészlegnek köszönhetően a gyerekek megismerhetik majd a múzeum éjszakai arcát is.

– Minden funkció, amelyhez nem feltétel a természetes fény, a föld alá kerül, ez az épület nem akarja ugyanis falként elvágni a ligetet a városi szövettől – hívta fel a figyelmet az intézményvezető.

Kemecsi Lajos elmondása szerint az új állandó kiállítás koncepcióját még csak most kezdik kidolgozni, de azt már tudni, hogy az eddig használt földrajzi tagolással szemben a tematikus felosztás érvényesül majd, a hazai és a nemzetközi gyűjtemény sem különül el, ráadásul az állandó és időszaki kiállítások is kapcsolatban lesznek egymással. Az épület tetejének nagy részét fű, illetve – ahol kétméteres lesz a földréteg – fák borítják.

A múzeum 250 ezer darabos műtárgykollekcióját, amelyet jelenleg egy törökbálinti depóban és a most használt Kossuth téri épületben tárolnak, a költözés után a Szabolcs utcai zsilipkamrákkal, speciális tűzvédelmi rendszerrel ellátott, korszerű raktárban fogják elhelyezni, a QR-kódos azonosítási rendszer pedig megkönnyíti az átláthatóságot. A Néprajzi Múzeum új épülete a tervek szerint 2019. augusztus 20-ra épülhet fel, a látogatók előtt 2020-ban nyílhat majd meg.

Kemecsi Lajos beszámolt arról is, hogy a Kossuth téri épületben június harmadik hetében nyílik meg A szabadság kódjai – jelek és jelképek a függetlenség jegyében című tárlat, amelyet az Országgyűlési Múzeummal közösen hoztak létre. A kiállítás, amely az ’56-os emlékbizottság támogatásával valósul meg, az 1848–49-es és az 1956-os forradalom szimbólumainak összefüggéseire világít rá. A múzeum útra kelését jelképezi a novemberben itt nyíló, utolsó időszaki kiállítás, amely a lábbelik világának kulturális sokszínűségét mutatja be Kínától Észak-Amerikáig.

A főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy megújult a www.neprajz.hu honlap, amelyen a múzeum gyűjteményének fotó-, hang- és mozgóképes anyagai mellett végre hozzáférhetők Bartók Béla digitalizált fonográfhengerei, ráadásul egy térkép segítségével vizuálisan is megjeleníthetők a gyűjtések.